A leggyakoribb bélvizsgálatok

Emésztési problémáktól szenved, gyakori hasi fájdalmai vannak, vagy a székletével van gond? Valószínűleg valami baj van a beleivel, és kivizsgálásra szorulnak. Milyen vizsgálatokra számíthat, és hogyan készülhet fel rájuk? Ebben a cikkben részletesen tárgyaljuk a leggyakoribb eljárásokat.

Kolonoszkópia

Ez egy olyan módszer, amellyel a bél belseje ellenőrizhető, leggyakrabban polipok vagy esetleges vastagbélrák keresése céljából. Az orvos egy kolonoszkópot, egy körülbelül 1 cm vastag és hajlékony csövet vezet be a végbélen keresztül a vastagbélbe, miközben a vékonybél egy része is vizsgálható. Ha csak a végbél vizsgálatára kerül sor, ezt rektoszkópiának nevezzük.

Hogyan készüljünk fel a kolonoszkópiára?

A kolonoszkópia előtt két nappal főleg pépes ételeket kell fogyasztania. Három nappal a vizsgálat előtt általában célszerű minimálisra csökkenteni a magvakat, magházakat és héjakat tartalmazó étrendet. A beavatkozás előtt minden beteg speciális hashajtót kap a bél kitisztítására, amelyet előző nap kell bevenni. “Fontos, hogy a hashajtóval egy időben, vagy közvetlenül utána a páciens kezdjen vizet inni, legalább 3 litert. Addig kell inni, amíg a páciens észre nem veszi, hogy széklet helyett csak tiszta víz jön ki a végbélből (lehet, hogy kissé barnás színe lesz, amit a bevett hashajtó okoz)” – magyarázza Dr. Jozef Klucho gasztroenterológus . A vizsgálat napján már semmit sem szabad enni vagy inni. Csak nagyon kis mennyiségű víz fogyasztása engedélyezett extrém szomjúság esetén.

A leggyakoribb bélvizsgálatok - mi várja Önt? — *Forrás: Canva.com*

Mennyi ideig tart az eljárás?

A vizsgálat időtartama 20 és 60 perc között van. Ez azonban számos tényezőtől függ. Ha minden simán megy, és a géppel való áthaladást nem akadályozzák a bél éles kanyarulatai, az eljárás mindössze 20 percig is tarthat. Ha a beleken való áthaladás problémásabb, vagy ha más eljárások is folynak, a vizsgálat akár egy órát is igénybe vehet. “Magának a vastagbélnek a teljes vizsgálata általában 30-45 percet vesz igénybe, a vizsgáló orvos tapasztalatától függően, de nem utolsósorban függ attól is, hogy a beteg vastagbele hogyan helyezkedik el, és hogy korábban végeztek-e műtétet a hasüregben vagy a vastagbélen” – mondja a gasztroenterológus szakorvos. A beavatkozás során biopszia, azaz szövetminta vétele, vagy polipektómia – a veszélyes polipok eltávolítása – is végezhető.

Gasztroszkópia

A gasztroszkópia a nyelőcső, a gyomor és a nyombél (a vékonybél első része) vizsgálatára szolgáló eljárás. A vizsgálat során az orvos egy hajlékony csövet (amelynek a végén egy kis kamera van) vezet be a páciens gyomrába a szájon keresztül. A vizsgálat segíthet azonosítani a felső bélszakasz gyulladásos elváltozását, ami bizonyos esetekben Crohn-betegségre utalhat. Gyermekeknél a gyomortükrözés rutinvizsgálatként szolgál a gyulladásos bélbetegségek kimutatására. Ami a felnőtteket illeti, a vizsgálatot általában akkor végzik, amikor a betegség fokális tünetei jelentkeznek, és az orvosoknak részletesebben meg kell vizsgálniuk a beteg állapotát.

Miért végzik a gyomortükrözést?

A vizsgálatot diagnosztikai céllal végzik, amikor a gyomorsav és az emésztőnedvek vagy a Helicobacter pylori jelenlétét akarják megállapítani. A nyálkahártya jellegét értékelik, nyálkahártya-elváltozásokat fedeznek fel, vagy szövetmintát vesznek a nyálkahártyából. Az orvos terápiás céllal is végezhet gatroszkópiát, amikor ezzel az eljárással kinövéseket – polipokat – távolítanak el, elállítják a vérzést, mechanikailag kitágítanak egy szűkületet vagy eltávolítanak egy idegen testet.

Milyen felkészülés szükséges a vizsgálat előtt?

Az eljárás biztonságos elvégzése érdekében szükséges, hogy a gyomor üres legyen. Ezért a páciensnek 10-12 órán keresztül nem szabad ételt fogyasztania, 6-8 órán keresztül nem szabad folyadékot fogyasztania és nem szabad dohányoznia a gyomortükrözés előtt. Az eljárás után a páciens nyelőreflexe az érzéstelenítés miatt gyengült, ezért a betegnek a gyomortükrözés után legalább egy órán keresztül nem szabad ennie és innia. A beavatkozás napján a betegnek nem szabad bevennie a gyógyszereit sem, ezeket magával viheti, és legkorábban a gyomortükrözés befejezése után egy órával beveheti. Ha a beteg olyan gyógyszert szed, amelyet nem szabad kihagyni, akkor azt kis mennyiségű vízzel együtt veheti be.

A vékonybél vizsgálata kontrasztanyagos oldattal

Ezt az eljárást azért végzik, hogy láthatóvá tegyék a vékonybelet, mivel annak túlnyomó részét a vastagbéltükrözés és a gyomortükrözés nem tudja feltárni. A vizsgálat előtt a beteg kontrasztanyagot iszik, és a következő 2-3 órában a radiológus követi az oldat útját, amíg el nem éri a vastagbelet. A vizsgálat segítségével kimutatható a Crohn-betegségre jellemző gyulladás, valamint meghatározható a betegség pontos előfordulása és jellege, például a bél szűkülete vagy a betegség okozta sipoly. Ez az információ különösen értékes a diagnózis felállítása, a kezelés megtervezése és a gyulladás által okozott jövőbeli kockázatok felmérése szempontjából. Ennek a vizsgálatnak azonban több hátránya is van: sugárzással jár, pontossága a radiológus szakképzettségétől függ, és nem érinti a vastagbelet.

Számítógépes tomográfia – enterográfia (CTE)

A számítógépes tomográfia segítségével a test szerveiről háromdimenziós képet kapunk röntgensugaras eljárás alkalmazásával. Ez a technológia az elmúlt években jelentősen fejlődött, és a jelenlegi felbontása már kiváló minőségű. Ez lehetővé teszi, hogy a hagyományos röntgenvizsgálatnál jobban láthatóvá tegyük a beleket. Így a teljes vékonybél láthatóvá válik, ami megkönnyíti a betegség pontosabb diagnosztizálását és jellemzését. Ezenkívül a vizsgálat az összes hasi szerv nagyon jó vizualizációját is biztosítja, lehetővé téve a sipolyok, tályogok, hasűri folyadék és egyéb patológiák diagnosztizálását. A vizsgálat jelentős hátránya a nagy mennyiségű kibocsátott sugárzás. Az újabb CTE-készülékeknél azonban a sugárzás mennyisége kisebb.

Mágneses rezonancia enterográfia (MRE)

Az MRI ezen egyedülálló típusa a CTE-hez hasonlóan lehetővé teszi a bél vizualizálását, azonban ez az eljárás nem igényel sugárzást. A vizsgálat nem invazív, de kevésbé hozzáférhető. A legújabb tanulmányok további előnyre mutatnak rá: az MRE alkalmazása bizonyítottan nemcsak a vékonybél jó minőségű képalkotását teszi lehetővé, hanem a vizsgálat időpontjában a betegség aktivitásának szintjét is jelzi, csökkentve ezzel az endoszkópos beavatkozás szükségességét. A szöveti gyulladás mértékének ez a nem invazív értékelése valódi előnyt jelent a Crohn-betegségnél, ahol a klinikai aktivitás nem mindig egyeztethető össze a bélgyulladás súlyosságával. Az eredmények segíthetnek a döntéshozatali folyamatban, amikor az orvos a kezelés módosítását fontolgatja.

Endoszkópos kapszula

Ez a vizsgálat lehetővé teszi a vékonybél ábrázolását. A vékonybél túlnyomó része gasztroszkópiával vagy kolonoszkópiával nem vizsgálható. A betegek (10 éves vagy idősebb korban) lenyelnek egy kis kapszulát, amely egy kis kamerát tartalmaz. Ez a kamera aztán másodpercenként három képet továbbít egy külső gépre, amely a bélben való áthaladás során a kamera által gyűjtött adatokat fogadja. A kapszulát lenyelni nem képes fiatalabb betegeknél a kapszula gasztroszkópia segítségével helyezhető a bélbe. A vizsgálat befejezése után a képsorozat filmként megjeleníthető egy számítógép képernyőjén, így azonosítani lehet a gyulladásos bélbetegség által okozottnak vélt gyulladásos területeket. Az endoszkópos kapszuladiagnosztikát olyan esetekben alkalmazzák, amikor az orvos Crohn-betegségre gyanakszik a vékonybélben, miközben a kolonoszkópia és a gyomortükrözés eredménye normális. A kapszuladiagnosztika az utóbbi években előnyösnek bizonyult a vékonybél közepére korlátozódó aktív Crohn-betegség egyre növekvő számú esetének diagnosztizálásában – ez a betegség sokkal ritkább formája.

Ultrahang

Ez a klasszikus eszköz folyamatosan technológiai fejlesztésen megy keresztül, és ennek köszönhetően folyamatosan javul a felbontás minősége. A szakember tapasztalt kezei meg tudják mérni a bél vastagságát (ez a lelet a bél gyulladására utalhat), azonosítani a gyomortályogokat, a gyomorban lévő szabad folyadékot és más ritka szövődményeket. Az ultrahang kiváló szűrővizsgálat olyan esetekben, amikor a betegségre nem specifikus gyanú merül fel, valamint alkalmas ismert Crohn-betegségek akut helyzetének megfigyelésére is. A vizsgálat egyszerű, olcsó és nem jár sugárzással. Hátránya, hogy a fent említett más képalkotó technológiákhoz képest viszonylag alacsony a pontossága. A gyulladásos bélbetegségekre a közelmúltban fejlettebb, ultrahang-technológiát alkalmazó módszereket fejlesztettek ki, például a duplex-technológiát (amely a gyulladás során felerősödő bél véráramlását méri) és a kontrasztanyag beadását.