Az antibiotikumok nemcsak a kórokozókat pusztítják: a mikrobiom, így az immunrendszer működését is átformálják, ezért körültekintéssel érdemes szedni őket orvos által indokolt esetben. Tudományos bizonyítékok szerint a bélflóra ilyenkor hosszú időre károsodást szenved, érdemes a kezelés első pillanatától résen lenni, és támogatni a szervezetünket.
Az antibiotikum nem csak a kórokozókat pusztítja el
Az antibiotikumok hasznos és igen erős gyógyszerek, amelyekre nagy szükség van, ha önmagától nem múló vagy súlyos bakteriális fertőzésen esünk át. A kezelés során azonban a bélflóra egyensúlya felborul: a hasznos, védelmező baktériumok (például lactobacillusok) is odavesznek a kúra során, éppen ezért nagyobb eséllyel szaporodhatnak el később egyéb kórokozók. Ez az ördögi kör többszintű következménnyel jár: sérül a bél immunvédelme, megváltozik az anyagcsere, nő a gyulladás és a toxintermelő kórokozók bélfalon történő áthatolásának veszélye.
Azt persze tudni kell, hogy nem minden készítmény hat ugyanúgy: a bevizsgálások szerint a penicillin számlájára például viszonylag enyhe változásokat írhatunk, míg más antibiotikumok hatására – mint az amoxicillin, a makrolidok, a klindamicin vagy a kinolonok – sokkal nagyobb mértékben változik hátrányára a mikrobiom. Vannak olyan gyógyszerek is, amelyek kifejezetten egyes, komoly fertőzéseket okozó tejsavbaktériumok számát csökkentik, de az oxigén nélküli környezetben élő hasznos baktériumok is érzékenyen reagálnak rá.
Gondolhatnánk, hogy az antibiotikum-kúra végével majd mintegy varázsütésre felszaporodnak a jótékony baktériumok, de ez koránt sincs így. A vizsgálatok során előfordult, hogy ciprofloxacin után egy évig, klindamicin esetében két évig, sőt, bizonyos kombinált kezelés után akár négy (!) évig is eltért a mikrobiom az eredeti állapothoz képest.
Különösen aggasztó, hogy a jótékony, a bélfal egészségét támogató és gyulladáscsökkentő hatású butirát-termelő baktériumok száma a legtöbb esetben radikálisan lecsökkent antibiotikum használata során.
Gyerekek és az antibiotikumok: tartós sebezhetőség a védelemben
Egy másik kutatásban az antibiotikumos kezeléseken átesett gyerekek bélrendszerét is megnézték. Minden vizsgált antibiotikum esetében megfigyelték a baktériumok sokféleségének csökkenését, és a típusok előfordulási gyakoriságában is változás állt be.
A diverzitás csökkenésének mértéke és tartóssága attól is függ, melyik antibiotikum-osztályról van szó: penicillinek esetében 6-12 hónapig is fennálló változásokat találtak, makrolidoknál akár 12-24 hónapig is fennmaradt az egészségtelen mikrobiom. Ha pedig az antibiotikumot újszülöttkorban alkalmazták, akkor még 36 hónap múlva is tetten érhető volt a sokféleség-csökkenés hatása.
Önmagától ennyi idő alatt képtelen volt regenerálódni a mikrobiom, ami magában hordozza további fertőzések lehetőségét, hiszen ezzel lyuk tátong a védekezőrendszer pajzsán - gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt.
Védőháló az antibiotikum mellé
Az antibiotikum használatát nem minden esetben kerülhetjük ki, fontos azonban tisztában lennünk a mellékhatásaikkal, különösen ami a bélrendszert illeti. Azt is fontolóra kell venni, milyen utókezeléssel – például probiotikumokkal vagy prebiotikumokkal – támogassuk a bélflóra regenerációját, hogy ne legyünk később állandóan betegek, látszólag ok nélkül.
A jótékony mikroorganizmusok visszatelepítése, illetve megőrzése segíthet a bélflóra helyreállításában, és így mérsékelhetők az antibiotikumok negatív hatásai. Itt jönnek képbe a probiotikumok, amelyek több ponton is segíthetnek.
A probiotikumok ereje: élő baktériumok a regeneráció szolgálatában
A megfelelően összerakott probiotikumok élő baktériumokat tartalmaznak, amelyek visszatelepülve helyre tudják állítani a bélflóra egyensúlyát. Ezek a fajok védik a bélfalat, támogatják az immunrendszert, tehát szükségünk van rájuk.
Az egyik legismertebb ok, amiért probiotikumot ajánlanak antibiotikum mellé, az az antibiotikumhoz kapcsolódó hasmenés megelőzése. Több vizsgálat szerint bizonyos törzsek, például Lactobacillus rhamnosus GG vagy Saccharomyces boulardii kifejezetten hatékonyak ebben.
A butirát-termelő (így gyulladásokat csökkentő) baktériumok arányán is javítani probiotikum készítmények alkalmazásával - ha ez a cél, akkor az összetevő listában a Faecalibacterium prausnitzii, illetve Lactobacillus fajokat érdemes keresni.
Nem elhanyagolható tényező, hogy a probiotikumok savas környezetet alakítanak ki, baktériumellenes anyagokat termelnek, és egyszerűen elfoglalják a bélben azokat a pozíciókat, ahová a káros mikrobák vágynak
Kimutatták azt is, hogy a probiotikumok serkentik a bélnyálkahártya immunsejtjeit, fokozzák a nyáktermelést, és segítenek a szervezetnek a kórokozók felismerésében.
A probiotikumok nem varázsütésre állítják helyre a mikrobiomot, de átmeneti védőhálót biztosíthatnak a betegség lefolyása során csökkenthetik a kellemetlen, sőt súlyos szövődményeket, gyorsíthatják a regenerációt - utóbbi pedig a fenti számok tükrében igencsak nagy áldás.
Források:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31629863/
