Mindannyian tudjuk, hogy az energiánkat az ételekből nyerjük, minden tápanyag – fehérjék, zsírok, szénhidrátok – ott van a tányérunkon. És persze ne felejtsük el a vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket sem. De vajon hogyan nyeri ki testünk a számára fontos alkotóelemeket a táplálékból? Mi történik a felesleges anyagokkal, miből áll a széklet?
Rágás, nyelés
Már a rágás során megkezdődik a szánkban az étel megemésztése. A nyál alfa-amilázt tartalmaz, ami a keményítő bontásáért felel. Biztosan te is megfigyelted már, hogy ha valamit sokáig rágsz, akkor édesebb lesz az íze. Ennek az az oka, hogy a keményítőt glükóz molekulák építik fel, tehát ezeknek az édességét érzed ilyenkor. De nem csak a szénhidrátok kapnak ilyen kiemelkedő figyelmet. A nyelvünkön található kisebb mirigyek kis mennyiségű lipázt is elválasztanak, amik a zsírok lebontásában játszanak szerepet.
Miután kellően megrágtad az ételt a falatot a garaton és a nyelőcsövön keresztül leküldöd a gyomrodba. A nyelés kezdetén a lágyszájpad felemelkedik, hogy elzárja az utat az orrüreg felé, majd amikor a falat megérkezik a garatba, színre lép a gégefedő és elzárja a légcsőbe vezető utat. Nekik köszönhetően evés közben nem az orrunkba és nem a légcsövünkbe, majd a tüdőnkbe jut a tápanyag, hanem megérkezik a nyelőcsőbe.
Itt két záróizommal találja szembe magát a táplálék: a felső és az alsó záróizmokkal. A garatba jutott falat automatikusan kiváltja a felső izom ellazulását, így az zavartalanul tud haladni az alsó felé. Ebben segítségére van a nyelőcső perisztaltikus hulláma, így a nyelés kezdetétől számítva a falat nagyjából 10 másodperc alatt éri el a gyomrunkat.
Gyomor
A gyomor leginkább a megrágott táplálék befogadásával és továbbításával foglalkozik. Persze eközben jól meg is keveri és hozzáadja a saját készítményét is, a gyomornedvet. Ez a folyadék mindenféle enzimet tartalmaz, ami segít az emésztésben. Ugyebár mind tudjuk, hogy a gyomrunkban savas kémhatás uralkodik. Ez leginkább azért van, hogy segítse az örlő funkciót, illetve ez segít a fehérjék emésztésében. Továbbá baktericid hatású, azaz megöli a baktériumokat.
Gondoljunk csak bele! A külvilágból érkező dolgokon nyilván rengeteg kórokozó lehet, ezt segít semlegesíteni a gyomor. Mikor úgy érzi, már eleget dolgozott – kevert, kavart, őrölt – akkor továbbítja a táplálékot a vékonybelek felé.
Vékonybél
Az eddigi szervek nyálkahártyája együtt nem volt olyan izgalmas, mint amilyen izgalmas a vékonybeleké. Míg a fentebb említett szervek felszínét belülről a gyomorig többrétegű el nem szarusodó laphám borítja, addig a gyomortól lefelé már az úgynevezett hengerhám lesz az uralkodó belső bélés. Ráadásul a vékonybelekben egy kis extra kiegészítés is megfigyelhető. Ez nem más, mint az egyrétegű kefeszegélyes hengerhám, de mit is jelent ez pontosan?
A sejtek szorosan, magas hengerekbe vannak rendezve, ami azért fontos, mert így bőven van hely a bonyolult transzportfolyamatoknak. A kefeszegély annyit jelent, hogy kesztyűujjszerű kitüremkedések, bélbolyhok (villusok) vannak a nyálkahártyán, ami azért nagyon izgalmas, mert így többszörösére növelik a felszívófelületet.
Ezeken a bolyhokon található a kefeszegély (microvillusok), ami értelemszerűen még tovább növeli a felületet. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ezek a kiegészítő 180-200 m2 plusz felületet adnak a 6-7 méter hosszú vékonybélhez. Ez nagyjából egy teniszpálya mérete! És ez mind csak a vékonybeleidben. Itt már elkezdődik a gyomor által felaprított tápanyagból a fontos anyagok felszívása.
A gyomorból először a patkóbélbe, majd onnan az éhbélbe és a csípőbélbe jut az étel. A táplálék felszívásához elengedhetetlen a bolyhok hossztengelyében található artéria, ami fel tudja venni ezeket az anyagokat. De nem enged be akárkit, csak a nagyon kicsi molekulák juthatnak be. Van viszont egy nyirokér is mellette, aki a nagyobb elemeket és a lipid, azaz a zsírból származó molekulákat veszi fel.
Vastagbél
Nagyjából 6-8 órával az első falatok után megérkezünk a vastagbélbe. A tápanyagfelszívás oroszlánrészét letudta a vékonybél, az ételből származó fehérjékből aminosavak, a szénhidrátokból glükóz és a zsírokból zsírsavak szívódnak fel. És persze ne feledkezzünk meg a különböző vitaminokról és ásványi anyagokról.
Mire a vastagbélhez érünk már nem is nagyon táplálékról, hanem inkább emésztési maradékról beszélünk. De egy nagyon fontos összetevőt azért ez is tartalmaz, ami nem más, mint a víz. A vastagbél végzi az emésztés során a víz és elektrolitok felszívását. De nem csak ezért fontos ez a szerv. Ez a szakasz ad otthont annak a trilliónyi jótékony baktériumnak, akikkel együtt élünk a mindennapok során.
A vastagbél a legoptimálisabb hely ennek a diverz ökoszisztémának, ugyanis az itteni lassabb perisztaltika bőven hagy nekik időt a szaporodásra, békén hagyják őket az emésztőenzimek, az oxigénszegény környezetben nyugalomban tudnak éldegélni az anaerob törzsek, illetve itt koncentrálódnak az emészthetetlen rostok, amik tápanyagként szolgálnak ezeknek a lakóknak. Ezért is szokás prebiotikumnak is nevezni a rostokat. Ők az egyik legfontosabb komponense nem csak az emésztésnek, de a mindennapjainknak is.
Végbél
A neve is árulkodó: ő az utolsó komponense az emésztőrendszernek. A vastagbélben gondosan megformált széklet itt időzik egészen addig, amíg készen nem állunk arra, hogy kiürítsük azt a külvilágba. Ennek az ingere elsősorban a végbél falának feszülése, majd ezt követi a két záróizmunk összehangolt működése. Ezek ketten biztosítanak egy bizonyos szintű kontrollt a székelési szokások felett.
Míg a belső izom nem szabályozható, addig a külső teljes mértékben a mi akaratlagos befolyásunk alatt áll. A belső izom küldi a jelet, hogy ideje WC-re menni, de csak a külső izom elernyedésével tudjuk a székletet üríteni. Ugye nem kell hangsúlyozzam, hogy ez mennyire elengedhetetlen a hétköznapokra. Amit fontos még itt kiemelni, hogy a végbelünk egy különleges hely a vérkeringés szempontjából is, ugyanis az itt található vénák egy része kikerüli a májat és egyből a szív felé szállítja a vért. Ez bizonyos gyógyszerek és sürgősségi állapotok esetén fontos, mivel innen gyorsabban és hatékonyabban tudnak eljutni a hatóanyagok a megfelelő helyre, mert a máj nem tudja hatástalanítani őket csak később.
Bél-agy tengely, hormonok
Testünk fő vezérlőközpontja a koponyánkban található: az agyunk. Minden, amik vagyunk, amit érzünk, gondolunk, csinálunk, azt az agyunk csinálja. Így van ez az emésztéssel is. Az agyunk kifejezetten különleges kapcsolatot ápol a beleinkkel. Az úgynevezett bél-agy tengely mentén tartják az oda-vissza kapcsolatot: az agy a motilitásra, a bélnedvek szekréciójára és a bél immun funkcióira figyel nagyon, illetve magát a mikrobiom összetételét is befolyásolni tudja. De a beleinkben élő baktériumok is óriási hatással vannak az agyunk működésére.
Ennek a tengelynek fontos komponensei az emésztő traktusban termelt hormonok is. Minden a ghrelinnel kezdődik. Mikor már azon kapod magad, hogy az ebéden gondolkozol, akkor ezért ő a felelős. Ez a hormon a gyomorban termelődik és a hypothalamus evéssel kapcsolatos magjában fejti ki hatását. Mikor már eljutsz az ebédig, elkezd dolgozni a gasztrin hormon, amit szintén a gyomor termel. Ez fokozza a gyomorsav termelődését, egy amolyan kis jelzés a szervezetnek és a gyomornak, hogy ,,figyelj, eszünk, jöhetnek azok a gyomornedvek!”.
Van két nagyon kiemelkedő hormon, ami abban segít, hogy lassuljon a gyomorürülés, tehát ne árassza el egyből a táplálék a patkóbelet. Ez nem más, mint a kolecisztokinin (CKK) és glükóz függő inzulinotróp peptid (GIP). A CKK az epehólyagban termelődik, itt is kifejti a hatását az epeürülés serkentésével, az utóbbi pedig, mint ahogy a neve is jelzi, fokozza az inzulinelválasztást.
A tápanyag felszívódásában hatalmas szerepet játszik a szekretin, ami az epe és a hasnyálmirigy nedv ürülését fokozza, illetve itt érdemes megemlíteni a vazoaktív intesztinális polipeptidet (VIP), ami simaizom elernyedést okoz, ami a táplálék tovább jutását segíti a béltraktuson keresztül, továbbá az erekben található simaizmok is ellazulnak, ami a vérkeringés emésztőrendszerre való összpontosulását eredményezi, ami elengedhetetlen a táplálék véráramba kerüléséhez.
Az emésztés befejeztével megemelkedik a szomatosztatin szintje, ami gátolja az előbb sorolt hormonok termelődését, ezáltal szépen fokozatosan lelassítva az emésztést. Továbbá a peptid YY (PYY) szintje is emelkedik, ami az étvágy csökkentésében játszik szerepet.
Az egészséges széklet
A fentebb leírt bonyolult folyamatok végeredményeként keletkezik egy salakanyagokat, vizet, rostokat, sót, elpusztult baktériumokat tartalmazó végtermék, a széklet. Na de milyen a jó és egészséges széklet? Ha rendszeresen, szinte már egy rutinhoz kötve, minden nap nagyjából ugyanakkor mész a WC-re az már nagyon jót jelent.
Ha nem kell erőlködni ürítés közben, és úgy kinézetre is rendben van, akkor kijelenthetjük, hogy teljesen egészséges a széklet. De mitől néz ki rendben? Erre találták ki a Bristol skálát, ami 7 kategóriába sorolja a székletet a hasmenéstől a székrekedésig. A 3-as 4-es típusú az ideális, ami kolbász alakú a felszínén lehetnek repedések is és közepes- vagy sötétbarna színű.
