Mi az IBS?
Az irritábilis bél szindróma a leggyakoribb emésztőrendszeri rendellenességek közé tartozik. Elsősorban a 40 év körüli embereket érinti. A nőknél pedig 1,5-3-szor gyakrabban jelentkezik mint a férfiaknál. Többek között a munkahelyi stressz szintje is szerepet játszhat.
Ebben a betegségben az emésztőrendszer fontos szerve: a vastagbél érintett. A tünetek közé tartozik pl. a hasmenés, székrekedés, de előfordulhat, hogy a betegek mindkettőtől szenvednek. A családi anamnézis, fizikai vizsgálat, valamint laboratóriumi tesztek, ultrahang és kolonoszkópia (vastagbéltükrözés) segíthetnek az orvosnak a betegség diagnózisában.
A betegség okai
Pontosan nem tudni, hogy mi okozza az IBS-t. Tudományos kutatások eredményei alapján feltételezik, hogy a bél-agy tengely zavaráról van szó. Ez a központi idegrendszer és a belek közötti kölcsönös kapcsolatot jelenti. Ezért pszichés tünetek és stressz is kísérhetik a betegséget. Az IBS kialakulásában szerepet játszhat a bélfertőzés, az agy és a belek közötti idegi összeköttetés rendellenessége, valamint a bélflóra egyensúlyának felborulása is.
Az IBS nem életveszélyes, de a betegséggel való együttélés nehezebb lehet. Az életminőség nem összehasonlítható egy egészséges egyénével, különösen akkor, ha a betegséget elhanyagolják. Ennek ellenére megfelelő életmóddal és kezeléssel kezelhető.
Tünetek
A IBS négy típusát ismerjük, és az alábbi tünetek alapján különböztetjük meg:
- hasmenéses típus (IBS – D),
- székrekedéses típus (IBS – C),
- kevert típus (IBS – M),
- meghatározatlan típus (IBS – U).
Az alhasi görcsök és fájdalom, amelyek evés után fokozódnak, illetve, a hasmenés és a székrekedés az IBS fő klinikai tünetei, de a betegek idegességet és karcinofóbiát is tapasztalhatnak. Emellett előfordulhat puffadás, felfúvódás és nyálka a székletben. Az emésztőrendszeri tüneteken kívül fejfájás, hát- és izomfájdalom, krónikus fáradtság, valamint pszichés problémák is jelentkezhetnek, beleértve a depressziót és a szorongást.
Az IBS kezelése
Az irritábilis bél szindróma (IBS), akárcsak a gyulladásos bélbetegségek (IBD), olyan betegség, amelyet nem lehet teljesen meggyógyítani. A betegség tünetei kezelhetőek, és a remissziót elérése és fenntartása a cél. Minden elérhető életmódváltással, megfelelő étrenddel, a kiváltó okok (különösen a stressz) elkerülésével és gyógyszerekkel – farmakoterápiával. Köztudott, hogy néhány probiotikus készítmény is ígéretes lehet.
Étrend
Mivel az IBS az emésztőrendszert érinti, kulcsfontosságú egy olyan étrendet kialakítani, amely enyhíti a tüneteket. Az étrend azonban a domináló tünettől függ. Például, ha a beteg székrekedéssel küzd, fontos a nagyobb mennyiségű rostbevitel, a megfelelő folyadékbevitel és a mozgás. Azoknak, akik hasmenéssel küzdenek, érdemes korlátozni a rostbevitelt, és elkerülni a szorbitot tartalmazó ételeket, vagyis az édesítőszereket. Azoknak a betegeknek, akik puffadással és gázképződéssel küzdenek, pedig érdemes zabot és lenmagot tartalmazó ételeket fogyasztani.
Nemcsak bizonyos ételekre kell figyelni, hanem az étkezés módjára is. A rendszeres étkezés, a megfelelő időközök betartása az étkezések között, és a gyors evés elkerülése a legfontosabb szabályok közé tartoznak, amelyeket az IBS-ben szenvedőknek be kell tartaniuk. Továbbá segít a nap folyamán fokozott mennyiségű folyadék fogyasztása, például víz és gyógynövényteák, valamint a koffeintartalmú italok, alkohol és szénsavas italok kerülése. Az adalékanyagokat tartalmazó félkész ételek fogyasztásának kerülése magától értetődő.
Az ajánlások szerint az IBS-ben szenvedő betegeknek néhány alapvető szabályt be kell tartaniuk:
- rendszeres étkezés – tartani az étkezések közötti időközöket, és nem kihagyni étkezéseket,
- lassú evés,
- sok folyadék megivása a nap folyamán, főleg tiszta víz vagy gyógytea,
- a koffeintartalmú, alkoholos és szénsavas italok korlátozása,
- a magas rosttartalmú ételek fogyasztásának csökkentése (különösen hasmenéses betegek esetében),
- a rezisztens (emészthetetlen) keményítők bevitelének csökkentésem
- a friss gyümölcsök fogyasztásának korlátozása,
- főként hasmenéstől szenvedő betegek kerüljék a szorbitolt tartalmazó ételeket – édesítőszer, amelyet például rágógumikhoz vagy bizonyos italokhoz adnak. A nagy dózisú szorbitol ugyanis súlyosbíthatja a hasmenést,
- a puffadással és gázképződéssel küzdő betegek étrendjébe érdemes zabtartalmú ételeket (például zabkását) és lenmagot beépíteni,
- az adalékanyagokat tartalmazó félkész ételek kerülése.
Probiotikumok
A bél mikrobióta összetétele és az emésztési folyamatok az irritábilis bél szindrómában (IBS) érintettek lehetnek. Ebben az összefüggésben a probiotikumok potenciális kezelési eszközként mutatkoztak be a betegség ellen. Számos független tanulmány, köztük a University College London és a King’s College London kutatásai is igazolták a probiotikumok jótékony hatását az IBS tüneteire.
A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyek serkentik az immunválaszt, és gyulladáscsökkentő hatásuk van.
Képesek megkötni a patogén baktériumokat, javítják az emésztést és csökkentik az IBS tüneteit. Erősítik az immunrendszert, javítják a bélgát funkcióját, csökkentik a gázképződést és lassítják a bélmozgások túlzott aktivitását.
Ezek a tulajdonságok hatékonyak lehetnek olyan tünetek enyhítésében, mint pl. a székrekedés, hasmenés, puffadás, gázképződés és hasi fájdalom.
A magyar piacon számos probiotikus készítmény érhető el. Fontos megérteni, hogy minden probiotikum különböző, és ezért a hatásuk is eltérő lehet. Ugyanúgy ahogy a betegek betegségének lefolyása is különbözik, úgy az egyik probiotikum valakinek segíthet, míg másnak kevésbé. Emiatt érdemes többféle probiotikumot kipróbálni, és megtalálni azt, amelyik a legjobban segít.
Az egyedülálló készítmények közé tartozik a Symprove™, amely víz alapú és milliárdnyi élő és aktív baktériumot tartalmaz. Folyékony formája biztosítja, hogy a baktériumok sértetlenül áthaladjanak az emésztőrendszeren, közvetlenül a bélbe jussanak, ellentétben a tablettás vagy kapszulás probiotikumokkal, amelyek a gyomorsav miatt elpusztulhatnak.
Fontos a probiotikumok rendszeres szedése legalább 4 héten keresztül.
Farmakoterápia
Az IBS terápiájában a kezelés célja a tünetek enyhítése, amelyek betegenként eltérőek lehetnek. A cél a normális székletkonzisztencia elérése, a fájdalmas hasi görcsök megszüntetése és a betegek életminőségének javítása. Bár ezek a gyógyszerek általában recept nélkül kaphatók a gyógyszertárban, javasolt először orvossal konzultálni, aki megerősíti a diagnózist és javaslatot tesz a kezelésre. Gyógyszerész is adhat tanácsot a megfelelő adagolásról és az esetleges mellékhatásokról.
Székrekedés kezelése
A rost gyakran ajánlott székrekedésben szenvedő betegek számára. A bélben ugyanis megduzzad és elősegíti a bélmozgásokat, amelyek szükségesek a széklet ürítéséhez. Rostot főleg magas rosttartalmú ételek fogyasztásával (pl. teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek) vagy rostkiegészítők, például psyllium (útifű maghéj) használatával érhetünk el. A túlzott rostfogyasztás azonban kellemetlenségeket, például puffadást, gázképződést és hasi fájdalmat okozhat, ezért nem minden IBS-ben szenvedő beteg számára alkalmas.
Hashajtók
A hashajtók olyan székrekedés elleni gyógyszerek, amelyek a rostokhoz hasonlóan segítik a széklet egészséges állagát és mozgását a bélben. Leggyakrabban az úgynevezett ozmotikus hashajtókat alkalmazzák, amelyek vizet vonzanak a bélbe, ezáltal lágyítják a székletet és elősegítik a gyorsabb kiürülését. A kiszáradás kockázata miatt ezek szedésekor sok vizet kell inni. Tipikus példák az ozmotikus hashajtókra a laktulóz vagy a makrogol. Egy másik típus a stimuláns hashajtó, amely közvetlenül serkenti a bélmozgást. Ezek a gyógyszerek azonban csak akut esetekben alkalmazhatók, hosszú távú használatuk számos mellékhatással járhat, mint például hányinger, hányás, hasi görcsök, vér a székletben, és bizonyos mértékű függőség is kialakulhat. A gyakran elérhető stimuláns hashajtók közé tartozik például a bisakodil vagy a Cassia senna növény leveleiből készült tea.
Hasmenés kezelése
Az úgynevezett székletlazító szerek, vagyis a hasmenés elleni gyógyszerek hatékonyak lehetnek olyan IBS-es betegek számára, akik hasmenéssel küzdenek. Az IBS kezelésében leggyakrabban a loperamidot alkalmazzák, amely gátolja a bélizom összehúzódását és késlelteti az ürítést. Ennek a gyógyszernek azonban gyakori mellékhatásai közé tartozik a gázképződés és a székrekedés, amelyek különösen nem kívánatosak az IBS-ben szenvedő betegeknél.
További gyógyszerek az IBS kezeléséhez
- Szorongáscsökkentő gyógyszerek – Ahogy az előző cikkben is említettük, a stressz és szorongás szoros kapcsolatban állhat az IBS-sel, ezért ezeknek a gyógyszereknek a szedése segíthet megelőzni a kellemetlen tüneteket. Ezeket a gyógyszereket azonban csak rövid ideig szabad szedni, mivel fennáll a függőség és a nem kívánt mellékhatások kockázata.
- Antidepresszánsok – Amellett, hogy segít a depresszió kezelésében, néha az IBS-ben szenvedő betegeknek is ajánlottak, ugyanis egyes antidepresszánsok enyhíthetik a gyakori hasi fájdalmakat.
- Görcsoldók – Olyan gyógyszerek, amelyek csökkentik a kellemetlen bélgörcsöket, és segíthetnek a puffadás ellen is. Ezek a gyógyszerek recept nélkül is kaphatók.
- Antibiotikumok – Elpusztítják azokat a túlszaporodott baktériumokat, amelyek szerepet játszanak a betegség tüneteiben.
- Puffadás elleni gyógyszerek – A szimetikont tartalmazó gyógyszerek enyhíthetik a puffadást és az ehhez kapcsolódó kellemetlenségeket.
- Fájdalomcsillapítók
Gyakori kérdések
Mennyi ideig tart az IBS?
Az IBS egy krónikus betegség, amellyel a betegnek hosszú távon meg kell küzdenie. Bár nem rövidíti meg az életet, jelentősen megnehezítheti azt. Megfelelő kezeléssel és életmóddal kontroll alatt tartható, így a betegséggel teljes értékű életet lehet élni.
Az IBS és a hátfájás
Az IBS egyik tünete lehet a hátfájás is. Általában a hasi fájdalmak következményeként jelentkezik, amelyek kisugározhatnak egészen a gerincig.
Az IBS és a fogyás
Az IBS-ben szenvedő betegek tapasztalhatnak súlycsökkenést, bár ez nem közvetlen tünete a betegségnek. Ennek oka az étrend ellenőrzése és bizonyos ételek kerülése, amelyek IBS-t válthatnak ki. A fogyás így lehet annak következménye, hogy a beteg tudat alatt túlzott mértékben csökkenti a kalóriabevitelt. IBS esetén ugyanis ajánlott kerülni az alkoholt, koffeint, zsíros ételeket és az úgynevezett FODMAP-okat, azaz rövid láncú szénhidrátokat, amelyek nem jól emészthetők, és gyakran váltanak ki IBS-tüneteket. A pszichés tényezők is szerepet játszhatnak. Egyes betegek bizonyos ételektől való félelemből fakadóan szorongást és túlérzékenységet tapasztalhatnak. Forduljon gasztroenterológushoz vagy szakemberhez, aki tanácsot adhat abban, hogyan kerülje el a nem kívánt fogyást.
