Az élő baktériumok fogyasztásának gondolata nem új az orvostudomány világában. Az ötletet 1907-ben Élie Metchnikoff, Louis Pasteur tanítványa dolgozta ki, aki gyógyhatást tulajdonított egy bizonyos baktériumtípusnak, az úgynevezett laktobacilusoknak1. Számos tanulmányai egyikében felfedezte, hogy a vastagbél pH-értékének csökkentésével korlátozni lehet a vastagbélben a rothadási folyamatokat.
Megállapította, hogy a tejsavat termelő laktobacilus, amely sok más anyag mellett tejsavat is termel, képes a kívánt feltételeket biztosító környezetet létrehozni. Nagyrészt Élie Metchnikoff munkásságának köszönhető a probiotikumok, azaz az élő mikroorganizmusok fogyasztásának koncepciója. Ha elég nagy dózisban vannak fogyasztva, jótékony hatással vannak az ember egészségére2.
A baktériumok olimpiája
Nem minden baktériumtörzs alkalmas probiotikumok előállítására. Ugyanúgy, ahogy a sportolók kvalifikálják magukat az olimpiai játékokra, a baktériumoknak is meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak, ha be akarnak kerülni a probiotikumkészítésbe. A probiotikumtörzseknek a következőket kell teljesíteniük:
- Elegendő mértékben karakterizáltak;
- Egészségügyileg nem ártalmasak és biztonságosak az előre meghatározott beadási útvonalon;
- Az emberi egészségre gyakorolt hatásukat klinikai vizsgálat igazolja;
- Életben maradnak, és a termék eltarthatósági ideje alatt hatékony dózisban vannak jelen.
A baktériumok téli álma
A baktériumok élő egysejtűek, és mint minden élő szervezetnek, nekik is növekedniük, szaporodniuk kell, valamint energiát kell átalakítaniuk, azaz anyagcserét kell végezniük, hogy túléljenek. Mindezek a folyamatok optimálisan olyan környezetben zajlanak, ahol elegendő víz és tápanyag van, ahol nincsenek a baktériumok növekedését korlátozó anyagok, és ahol a baktériumtörzs számára megfelelő hőmérséklet és pH-szint uralkodik.
Bizonyos feltételek manipulálásával lehetséges “hibernált” állapotot elérni, amelyben a baktériumok nem növekednek, hanem minimális anyagcserével maradnak életben. A baktériumoknak sok olyan védekezőmehanizmusuk van, amely lehetővé teszi számukra, hogy túléljék a nehéz környezeti feltételeket. lyen például az élő baktériumkultúrákat tartalmazó joghurt a hűtőszekrényben. Hideg környezetben a baktériumok csökkentik anyagcsere-aktivitásukat, a növekedést vagy a szaporodást, és várják a megfelelő pillanatot, azaz a joghurt fogyasztását, amikor újra aktívvá válnak.
A probiotikumok liofilizálása
A probiotikumok liofilizálása egy kétlépcsős folyamat, amely során a baktériumokat először alacsony hőmérsékleten (-40-70°C) lefagyasztják, majd a víz nagy részét alacsony nyomáson elpárologtatják belőlük. Ez a folyamat a baktériumok nagy részét nem öli meg, hanem egy időre “elaltatja” őket.
A Symprove élő baktériumok előállítása
A Symprove előállítása olyan árpamagok feldolgozásán alapul, amelyek nem genetikailag módosított növényekből származnak. Az árpa különleges összetevőit (aminosavak, vitaminok és enzimek) kivonják az árpából, és az árpa héját eltávolítják, hogy megfelelő körülményeket teremtsenek a baktériumok szaporodásához.
A pasztőrözés után eredeti forrásból származó négy baktériumtörzset adnak a kivont hordozóanyaghoz, hogy elkészüljön a Symprove oldat. A baktériumok ezen a prebiotikus hordozóanyagon 24 órán keresztül szaporodnak, hogy elérjék az optimális mennyiséget, és a pH-értéket 4-re stabilizálják.
Liofilizált probiotikumok vs. Symprove
Ahhoz, hogy a baktériumok jótékony hatással legyenek a szervezetünkre, először is elég nagy koncentrációban kell bejutniuk a bélrendszerünkbe. A baktériumok nagy része elpusztul a nagyon alacsony pH-értékű gyomorsavval való érintkezéskor. Egy vizsgálatban (Fredua-Agyeman, Gaisford 2015) 7 terméket hasonlítottak össze egymással – négy hagyományos, kapszulában lévő liofilizált baktériumkészítményt, két tej alapú élő baktériumkészítményt és egy víz alapú élő baktériumkészítményt (Symprove). A vizsgálat egyik fő célja az volt, hogy meghatározzuk és összehasonlítsuk az életképes baktériumok koncentrációját a bevétel időpontjában az összehasonlított probiotikumok csomagolásán feltüntetett adatokkal.
A vizsgálat eredményei megerősítették, hogy a Symprove a fogyasztás időpontjában tartalmazta a címkén feltüntetett baktériumkoncentrációt, ellentétben a liofilizált probiotikumokkal, amelyek nem tartalmazták a csomagoláson feltüntetett életképes baktériumkoncentrációt.
Mi az a CFU?
A probiotikumok adagjában lévő baktériumok mennyiségét kolóniaképző egységekben, CFU-kban (az angol colony forming units kifejezésből) adják meg. A probiotikumok gyártója garantálja, hogy a probiotikus baktériumok eltarthatósági ideje alatt a probiotikus baktériumok CFU-ja olyan koncentrációban marad, amely az emberi egészség szempontjából előnyös.
A Symprove a szabadalmaztatott gyártási technológiának és a csíráztatott árpa vizes oldatának köszönhetően képes ellenállni a gyomornedvek agresszív hatásának. A csíráztatott árpaoldat prebiotikumként4 szolgál a mikroorganizmusok növekedéséhez szükséges tápanyagok és ásványi anyagok magas tartalma miatt, valamint pufferrendszerként is szolgál, amely megvédi a baktériumokat a gyomorsav hatásától. A Symprove egy olyan termék, amely körülbelül 10 milliárd élő baktériumot tartalmaz, konkrétan négy törzshöz tartozó élő baktériumkultúrát: Lactobacillus rhamnosus, Lactobacillus plantarum, Lactobacillus acidophilus és Enterococcus faecium.
Az egészséget elősegítő baktériumokat, amelyek segítenek fenntartani szervezetünk egyensúlyát, naponta és különböző koncentrációban vesszük magunkhoz. E baktériumok nagy része nem képes túlélni emésztésünk kemény környezetét. A probiotikumok az élő baktériumok bélrendszerünkbe juttatásának biztonságosabb formája. Egy tanulmány szerint (Fredua-Agyeman, Gaisford 2015) a vizsgált probiotikumok közül a Symprove a legbiztonságosabb “szállítóeszköz” az élő baktériumok számára, az egyedi gyártási folyamatának köszönhetően. A Symprove 10*109 életképes baktériumot tartalmaz 50 ml-enként, ami kellőképpen megfelel a szervezetben kifejtett jótékony hatáshoz szükséges minimális baktériumkoncentrációnak.
Irodalom:
- 1 TREVOR H. HOWELL, METCHNIKOFF AND PROLONGATION OF LIFE, Age and Ageing, Volume 17, Issue 6, 1988, Pages 420–421, https://doi.org/10.1093/ageing/17.6.420
- 2 Hill, C., Guarner, F., Reid, G. et al. The International Scientific Association for Probiotics and Prebiotics consensus statement on the scope and appropriate use of the term probiotic. Nat Rev Gastroenterol Hepatol 11, 506–514 (2014). https://doi.org/10.1038/nrgastro.2014.66
-
3 FREDUA-AGYEMAN, M. – GAISFORD, S. Comparative survival of commercial probiotic formulations: tests in biorelevant gastric fluids and real-time measurements using microcalorimetry. In Beneficial Microbes
. 2015, vol.6, no. 1, p. 141-151 . ISSN 1876-2883. Dostupné na internete: -
4 LAURELL, A. – SJÖBERG, K. Prebiotics and synbiotics in ulcerative colitis.In Scandinavian Journal of Gastroenterology
. 2016, vol. 52, no. 4, p. 477-485 . ISSN 0036-5521. Dostupné na internete: <https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/00365521.2016.1263680> - 5Blog, C., & consumed?, H. (2021). How do probiotics stay alive until they are consumed? – International Scientific Association for Probiotics and Prebiotics (ISAPP). Retrieved 16 January 2021, from https://isappscience.org/how-do-probiotics-stay-alive-until-they-are-consumed/