Az onkológiai megbetegedések világszerte a leggyakoribb halálozási okok közé tartoznak. Az első helyek egyikén áll a vastag- és végbélrák, vagyis az ún. kolorektális karcinóma. Maga a vastagbélrák gyakran még mindig csak előrehaladott stádiumban kerül felismerésre, amikor a kezelési lehetőségek is már korlátozottabbak. Megfelelő megelőzéssel és korai diagnózissal azonban számos haláleset megelőzhető. Mire kell odafigyelni, és hogyan lehet minimalizálni a kialakulás kockázatát?
Vastagbélrák – felismerhető gasztroenterológiai vizsgálattal
Elsőként fontos tisztázni, hogy a daganat nem egyenlő a rákkal. A daganat lehet jóindulatú vagy rosszindulatú.
A vastagbél jóindulatú daganatai, az ún. adenómák, a polipok – a bél nyálkahártyáján kialakuló kinövések – leggyakoribb formái. Miért fontos rögtön az elején megemlíteni őket? Mert gyakran rákmegelőző állapotot jelentenek, vagyis a vastagbél rosszindulatú daganatának előfutárai. A polipok jelenlétére legtöbbször kolonoszkópiás vizsgálat során derül fény gasztroenterológusnál.
Ez az eljárás a polipok, illetve a karcinómák akár 95 százalékát képes kimutatni. A kolonoszkópia nemcsak diagnosztikai, hanem terápiás módszer is, vagyis ha elváltozást találnak, azt eltávolítják és szövettani vizsgálatra küldik.
A polipok klinikai tünetei általában enyhék, és a betegek többsége nem is tud róluk. Néhány polip okozhat hasmenést vagy vérzést a székletben, amely azonban szabad szemmel gyakran nem észlelhető.
Rosszindulatú daganat – kolorektális karcinóma
Ez az emésztőrendszer leggyakoribb daganatos betegsége. A vastagbél a tápcsatorna utolsó szakasza, amely a végbélnyíláson keresztül vezet kifelé a testből. A mintegy 1,5 méter hosszú részben rosszindulatú daganat alakulhat ki a jobb oldalon, a bal oldalon vagy a végbélben. A tünetek a daganat elhelyezkedésétől függően különböznek, de a legtöbb daganat hosszú ideig felismeretlen marad.
A korai daganatok tünetmentesek, és az első jeleket gyakran figyelmen kívül hagyják. A széklet színének, állagának vagy gyakoriságának bármilyen változását azonban komolyan kell venni. Az első tünet gyakran a vérzés, amely szabad szemmel nem látható. A betegek ilyenkor „észrevétlenül” vérzenek, ami vérszegénység kialakulásához vezet, és megjelenik a fáradtság, gyengeség, levertség.
Későbbi tünetek lehetnek: hasi fájdalom, kellemetlen érzés, puffadás, fokozott gázképződés vagy éppen lassult bélműködés, "ceruzavékony" széklet (ami a végbélrákra jellemző), illetve fogyás. A nem szándékos fogyás mindig orvosi kivizsgálást igényel. A kezeletlen daganat akár életveszélyes állapothoz – bélelzáródáshoz – is vezethet.
A rosszindulatú daganatok előrehaladott stádiumban továbbterjednek más szervekre: beszűrhetik őket, illetve véráram útján elsősorban a májba, nyirokrendszeren keresztül pedig a nyirokcsomókba képezhetnek áttétet.
Vastag- és végbélrák – kialakulási tényezők
A kockázati tényezők két fő csoportba oszthatók: befolyásolható és nem befolyásolható tényezőkre.
Nem befolyásolható tényezők:
- idősebb életkor
- nem
- genetikai hajlam
- örökletes betegségek
- egyéb tényezők
Befolyásolható tényezők:
- túlsúly és elhízás
- túlzott vöröshús-, húskészítmény- és állati zsírfogyasztás (pl. vaj)
- rostban, gyümölcsben és zöldségben szegény étrend
- alkoholfogyasztás és dohányzás
- mozgáshiány
Nagyobb a kockázat krónikus gyulladásos bélbetegségek esetén, mint például Crohn-betegség vagy Colitis ulcerosa, illetve azoknál a betegeknél, akik korábban sugárkezelést kaptak a has vagy a végbél területén.
A vastag- és végbélrák megelőzése
Az egyik legfontosabb ajánlás az egészséges életmód fenntartása. A hangsúlyt az alábbiakra kell helyezni:
– testsúlycsökkentés
– kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás
– állati zsírok csökkentése, növényi zsírok előnyben részesítése
– zöldség, gyümölcs és rost bevitelének növelése
– rendszeres mozgás (például napi 30 perc séta)
Fontos továbbá az alkohol és dohányzás kerülése, illetve az egészséges bélflóra fenntartása. A probiotikus baktériumtörzseket ma az orvostudomany a megelőzés jelentős elemének tartja.
A kezelés az adott stádiumtól függ, amelyben a betegséget diagnosztizálják. Minden polipot el kell távolítani, általában endoszkóposan kolonoszkópia során. A rosszindulatú daganatok kezelése sebészi beavatkozással (az érintett terület eltávolításával), sugárterápiával és kemoterápiával történik. A módszer, a folyamat és a kezelés intenzitása egyénre szabott, az onkológiai betegség stádiumától és a beteg állapotától függ.
A vastag- és végbélrák napjainkban hatalmas problémát jelent a nem fertőző megbetegedések között, különösen a fejlett országokban. Minden évben nagyszámú új, előrehaladott stádiumú beteg kerül diagnosztizálásra. Ne feledkezzünk meg az elsődleges megelőzésről: egészséges életmód, kiegyensúlyozott táplálkozás, rendszeres testmozgás, egészséges bélflóra, rendszeres háziorvosi ellenőrzés, szűrőprogramok. Egészségi állapotának bármilyen változását egyeztesse kezelőorvosával.
Felhasznált irodalom:
- Souček Miroslav, Svačina Petr a kolektív. 2019. Vnitřní lékařství v kostce. Praha: Grada Publishing, a.s.,2019. 978-80-271-2289-9. str. 239-242
- Bražinová Alexandra. 2023. Epidemiológia neprenosných ochorení. Bratislava: Lekárska fakulta 2023. str. 50, 62
- https://www.prohuman.sk/zdravotnictvo/probioticke-kultury-a-ich-rola-pri-prevencii-kolorektalneho-karcinomu
