A vastagbél- és végbélrák, vagyis a kolorektális karcinóma napjaink egyik leggyakoribb daganatos megbetegedése. Annak ellenére, hogy a modern orvostudomány lehetőséget kínál a korai felismerésre, sok beteg csak a betegség előrehaladott stádiumában fordul orvoshoz. Ennek oka gyakran egyszerű: a megelőző vizsgálatok halogatása, a kolonoszkópiától való félelem, vagy az a gondolat, hogy „ha nem fáj semmi, akkor nincs baj”.
A kolorektális karcinóma okairól és tüneteiről korábbi, vastagbélrákról szóló cikkünkben írtunk. A kutatók azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a probléma nem feltétlenül magával a daganattal kezdődik. Az első változások akár évekkel korábban is lezajlhatnak a bélben — a mikrobiom szintjén.
Emésztőrendszerünkben baktériumok billiói élnek, amelyek az úgynevezett bélmikrobiomot alkotják. Többségük jótékony hatású az egészségre — segítik az ételek emésztését, támogatják az immunrendszert és védik a bélnyálkahártyát. Ha azonban felborul az egyensúlyuk, krónikus gyulladás alakulhat ki, amelyet a kolorektális karcinóma egyik kockázati tényezőjének tartanak.
Hogyan növeli a mai életmód a rák kockázatát?
A modern életmód jelentős hatással van a bélmikrobiomra. Az alacsony rosttartalmú étrend, az ultrafeldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztása, a mozgáshiány, az elhízás vagy az antibiotikumok gyakori használata megváltoztathatja a bélben élő baktériumok összetételét.
Fontos szerepet játszik ebben a rost is. A bélbaktériumok gyulladáscsökkentő hatású anyagokká alakítják, különösen úgynevezett butiráttá, amely segít fenntartani a vastagbél sejtjeinek egészségét. Ha kevés rost van az étrendben, ez a védőhatás gyengül. Éppen ezért ma egyre többet beszélnek arról, hogy a bélrák megelőzése nem a kolonoszkópiánál kezdődik, hanem a mindennapi szokásoknál.
E. coli és kolibaktin: a baktérium, amely károsíthatja a bélsejtek DNS-ét
Az Escherichia coli baktérium az emberi bél természetes része, és törzseinek többsége ártalmatlan. Az utóbbi években azonban a kutatók olyan specifikus törzseket fedeztek fel, amelyek képesek egy kolibaktin nevű toxint termelni. Ez a toxin károsíthatja a bélnyálkahártya sejtjeinek DNS-ét. Ha a károsodások hosszú távon felhalmozódnak, nőhet a mutációk kialakulásának kockázata, amelyek hozzájárulhatnak a vastagbélrák kialakulásához.
A kutatók még olyan jellegzetes genetikai változásokat is azonosítottak kolorektális karcinómában szenvedő betegeknél, amelyek kifejezetten a kolibaktin hatásához köthetők. Ez azonban nem jelenti azt, hogy maga a baktérium automatikusan rákot okoz. A betegség több tényező együttes hatására alakul ki — genetika, életmód, gyulladás és a mikrobiom általános állapota is szerepet játszik benne.
Probiotikumok és a mikrobiom egészsége: mit mutatnak valójában a tudományos kutatások?
A mikrobiom iránti növekvő érdeklődéssel a probiotikumok is előtérbe kerültek. Ezek olyan élő mikroorganizmusok, amelyek kedvezően befolyásolhatják a bélkörnyezetet. Leggyakrabban a Lactobacillus és Bifidobacterium nemzetségek törzseiről van szó.
A kutatások arra utalnak, hogy a probiotikumok támogathatják a bélbaktériumok egyensúlyát, csökkenthetik a gyulladást és erősíthetik a bélbarriert. A pozitív hatás azonban a teljes életmódtól és étrendtől is függ. Fontos tudatosítani, hogy önmagukban a probiotikumok nem tekinthetők a bélrák elleni védelemnek. A szakértők azonban egyetértenek abban, hogy a rostban, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag, változatos étrenddel együtt támogatják a mikrobiom egészségét.
A vastagbélrák megelőzésének 7 bevált módja
Bár a modern kutatások új ismereteket hoznak a baktériumokról és a mikrobiomról, a megelőzés alapjai változatlanok:
- Elegendő rost az étrendben
- Rendszeres testmozgás
- Egészséges testsúly fenntartása
- A feldolgozott húsok fogyasztásának korlátozása
- Dohányzás mellőzése
- Mértékletes alkoholfogyasztás
- Rendszeres megelőző szűrővizsgálatok
A vastagbélrák gyakran jóindulatú polipokból alakul ki fokozatosan, amelyeket a megelőző vizsgálat során időben fel lehet fedezni és el lehet távolítani, még a daganat kialakulása előtt. Tudta, hogy egy polip rákká alakulása akár 7 évig is eltarthat? Éppen ezért a prevenciónak óriási jelentősége van.
A diagnosztika jövője: a mikrobiom mint a rák kockázatának jelzője?
A kutatók ma egyre intenzívebben vizsgálják, hogy a jövőben meg lehet-e majd becsülni a rák kockázatát a bélmikrobiom összetétele alapján is. Az azonban már ma is világos, hogy a bél egészsége sokkal többet befolyásol, mint pusztán az emésztést.
A rejtett vér kimutatására szolgáló székletvérteszt egyszerű, fájdalommentes, és otthon is elvégezhető. Az 50 éves kor feletti megelőző kolonoszkópiát ráadásul az egészségbiztosítás is fedezi. A megelőzés életet menthet — a vizsgálattal járó rövid kellemetlenség még mindig összehasonlíthatatlanul egyszerűbb, mint a megterhelő sebészeti-onkológiai kezelés.
Források:
Dekker E, et al. Colorectal cancer. Lancet. 2019;394(10207):1467–1480.
Wong SH, Yu J. Gut microbiota in colorectal cancer. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2019;16(11):690–704.
Garrett WS. The gut microbiota and colon cancer. Science. 2019;364(6446):1133–1135.
Pleguezuelos-Manzano C, et al. Mutational signature in colorectal cancer caused by genotoxic pks+ E. coli. Nature. 2020;580(7802):269–273.
Zhang G, Sun D. The synthesis of colibactin and its mechanisms of tumorigenesis. Front Microbiol. 2024;15:1501973.
O’Keefe SJD. Diet, microorganisms and colon cancer. Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2016;13(12):691–706.
Fong W, et al. Gut microbiota modulation for prevention of colorectal cancer. Oncogene. 2020;39(26):4925–4943.
Vivarelli S, et al. Gut microbiota and cancer. Cancers (Basel). 2019;11(1):38.
