Sok nő kellemetlen érzéseket tapasztal, például égető érzést vizelés közben, viszketést vagy folyást. Ezek a bakteriális vaginózis nevű betegség enyhe tünetei közé tartoznak. A bakteriális vaginózis a belső mikrobiális egyensúly felborulásakor jelentkezik, ezért a bélben lévő baktériumok stabilitása és egyensúlya nagyban befolyásolja a hüvelyi ökoszisztéma egészségét is.
Egészséges, reproduktív korú nőknél több mint 50 különböző baktériumfaj él a hüvelyben, különösen a laktobacillusok. A fogamzásgátlók, a cukorbetegség, a menopauza vagy a spermicidek használata zavarok kialakulásának kockázatát jelentik. Ha ez az ökoszisztéma megzavarodik, a jövőben problémák merülhetnek fel a terhességgel kapcsolatban. Valószínűleg minden nő találkozott már életében legalább egyszer hüvelygombával, egyeseknél többször is előfordul. A Lactobacillusnak itt fontos szerepe van, mivel fenntartja a hüvelyben a savasabb – 4,2-es pH-jú – környezetet, ami megakadályozza az élesztőgombák és más gombák túlszaporodását.
Baktériumtörzsekkel való kiegészítés bakteriális vaginózis esetén
Visszatérő vulvovaginális fertőzésekben szenvedő nőknél a hüvely benépesítésére leggyakrabban a L. acidophilus, L. rhamnosus, L. fermentum, L. casei, L. Gasser, L. delbrueckii, L. plantarum és L. paracasei baktériumokat alkalmazzák.
Terápiás célokra elegendő mennyiségű baktériumot kell beadni. A mennyiséget CFU-ban – kolóniaképző egységekben – adják meg. Szájon át történő beadás esetén biztosítani kell stabilitásukat a bélcsatornán való áthaladás során, és különösen a gyomor savas környezetében, ahol az élő és folyékony probiotikumok mutatják a legjobb eredményeket. A tablettás vagy por alakú készítmények esetében sok hasznos baktérium “áldozatul esik” az agresszív gyomorsavaknak, és nem jut el a bélrendszerbe.
A tanulmányok a laktobacillusok keverékének hatását mutatják, ahol mindegyikük más-más hatásmehanizmust biztosít dominánsan. Egy másik lehetőség egy olyan baktériumtörzs tenyésztése, amely hatásában a feljebb említett mehanizmusok mindegyikét képes teljesíteni. Ilyen törzs például a L. casei rhamnosus, amelyet a Symprove is tartalmazza.
Forrás: Canva.com
A probiotikumok hosszú távú alkalmazása antibiotikumok helyett
A tanulmányok kimutatták, hogy a L. rhamnosus és a L. fermentum napi szájon át történő bevitele megváltoztathatja a hüvelyflórát. Egy randomizált, kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálatban 64 egészséges nő naponta szedte ezeket a baktériumokat. A terápia hatására jelentősen csökkent a hüvelyben lévő élesztőgombák és kólibaktériumok száma.
Az ösztrogének, vagyis a női nemi hormonok serkentik a poliszacharidok felhalmozódását a hüvely nyálkahártyájában. A poliszacharidok a laktobacillusok számára táplálékot jelentenek, amelyet tejsavvá alakítanak át. Ha a laktobacillusok száma csökken, a pH megemelkedik, és ezzel együtt a vaginózisért felelős különböző baktériumtípusok száma is rögtön megnő. A probiotikumok a bakteriális vaginózis kezelésében az antibiotikumokat is helyettesíthetik, de hosszú távú használatra van szükséges ahhoz, hogy a fertőzés ne térjen vissza. A hüvelygomba esetében támogató (a gombaellenes kezelés eredményeit javító) és megelőző hatásuk van. Mindkét indikáció esetében azonban akár szájon át, akár hüvelyi úton szedett probiotikumok tartós alkalmazására van szükség.
Alacsonyabb a koraszülés és az újszülöttkori allergia kockázata
A laktobacillusok a B típusú streptococcus ellen is védenek, ami különösen fontos a terhes nők számára. A probiotikumok a diszmikróbia és különösen a bakteriális vaginózis megelőzésével (amely bizonyítottan összefügg a koraszüléssel) csökkentik a koraszülés kockázatát.
Az egyik mehanizmus, amely megmagyarázza a spontán szülés előnyét a császármetszéssel szemben a csecsemő későbbi egészségére nézve, az újszülött megfelelő kolonizációja a hüvelyi környezetből származó törzsekkel. Később az újszülött a táplálkozáson, a szülők és más személyek, például testvérek bőrén keresztül kolonizálódik. Ha a bél nem megfelelően kolonizálódik a korai csecsemőkorban, a nyálkahártya integritása, valamint a nyálkahártya immunitása és az általános immunválasz kialakulása veszélyeztetett.
Az élet első hat hónapjában történő megfelelő bakteriális kolonizáció alapfeltételt jelent a szájüregi tolerancia kialakulásához, ami szükséges az allergiák, különösen az ételallergiák megelőzéséhez. A csecsemő komplex baktériumflórája és az atópiás dermatitisz megelőzése közötti kapcsolat is bizonyított. Ezen okok miatt fontos, hogy a kismama szüléskor megfelelő kolonizációval rendelkezzen bélrendszerileg és vaginálisan egyaránt.
A probiotikumok preventív alkalmazása mindenképpen fontos a hüvelyi ökoszisztéma egészsége, a női fertőzések és az húgyúti fertőzések megelőzése szempontjából.
