Bélmikroflóra (más néven mikrobióta) olyan baktériumokat tartalmaz, amelyek fokozatosan, már gyermekkorunktól kezdve jutnak be az emberi szervezetbe. A bél baktériumokkal való benépesülésének jellege nagymértékben függ számos tényezőtől. Gyermekkorban a legfontosabb és legelőnyösebb tényezők közé tartozik a természetes (hüvelyi) szülés és a szoptatás.
Mik a jó és a rossz baktériumok – és hogyan működik az egyensúly a beleinkben?
A baktériumok kialakulása gyermekkorban
A bélrendszer benépesülésére negatív hatással van a császármetszés, a mesterséges táplálás, az antibiotikumok gyakori használata és a kórházi kezelés. Ezekben az esetekben gyermekkorban inkább kórokozó, mint a szervezet számára hasznos baktériumok telepednek meg a bélben, ami a jövőben negatív hatással lehet az immunrendszer fejlődésére. Későbbi életkorban a bélmikrobiota összetételét az is befolyásolhatja, hogy az ember milyen étrendet részesít előnyben.
A bélmikroflóra az ember immunrendszerének formálásában rendkívül nagy jelentőséggel bír. Az, hogy az emberi szervezet hogyan reagál a mikroorganizmusokra, amelyek a bélbe jutnak, számos tényezőtől függ.
Hasznos baktériumok – immunpajzs
Az ember immunitása lehet veleszületett és szerzett (specifikus, adaptív). Mindkét immunitási összetevő kialakulásában és fejlődésében részt vesznek a bél mikroorganizmusai is. Azok a baktériumok, amelyek születés után és gyermekkorban elsőként jutnak be a szervezetbe, kulcsszerepet játszanak az immunrendszer felépítésében. Ezek a laktobacillusok és a bifidobaktériumok, amelyeknek a hasznos baktériumok szerepét tulajdonítják, és amelyek pozitív hatással vannak nemcsak az immunrendszer formálására.
Fontos szerepet játszanak a bél és az egész szervezet védelmében is, mivel képesek a bél nyálkahártyáján elfoglalni a kötőhelyeket a kórokozó baktériumok és antigének elől, valamint segítik azok kiürülését a szervezetből, anélkül hogy fertőzést okoznának. Az úgynevezett hasznos baktériumok a nyálkahártya felszínén (például a bélben) védőgátat hoznak létre, serkentik az ellenanyag-termelést vagy a sejtes immunitást, és ezáltal megakadályozzák, hogy a kórokozó mikroorganizmusok a bélfalon keresztül bejussanak az egész szervezetbe. A szervezet nem idegen anyagként reagál rájuk, hanem normál baktériumflórának tekinti őket.
Azok a bélbaktériumok, amelyek képesek betegséget kiváltani, vagy idegen antigénként viselkednek, amely ellen a szervezet az immunrendszer aktiválásával és ellenanyag-termeléssel védekezik, vagy úgynevezett enterotoxinokat termelnek. Ezek olyan anyagok, amelyek kezdetben helyi, majd általános toxikus hatásukkal megbénítják a bél immunrendszerének védekező funkcióit. Hatással vannak a víz- és elektrolit-háztartásra, súlyos hasmenést és anyagcserezavart idéznek elő, szélsőséges esetben akár az érintett személy halálát is okozhatják.
A jó baktériumokat pótolni kell
Az immunrendszer működésének erősítéséről mindenki maga is gondoskodhat, elsősorban olyan étrend fogyasztásával, amely támogatja a bél immunrendszerének növekedését és megfelelő működését. Ez vitaminokban és hasznos baktériumokban gazdag étrendet jelent, vagyis különböző zöldségek és gyümölcsök fogyasztását friss vagy feldolgozott formában, valamint aktív kultúrákban gazdag tejtermékeket.
A napi rutin részét kellene képeznie a probiotikumok rendszeres szedésének is, különösen akkor, ha nem elég változatos az étrend, vagy ha megterhelő, stresszes időszakban vagyunk. A valóban jó minőségű probiotikumok hatékonyan pótolják a hasznos baktériumokat a bélmikroflórában, és hozzájárulnak egy erős immunrendszer működéséhez, amelyre a szervezetünk biztonsággal támaszkodhat.
Megfelelő választásnak számítanak az egyetlen élő probiotikumok, a Symprove, amelyek a szabadalmaztatott rendszernek köszönhetően egyedüliként jutnak el a belekbe élő és aktív formában, és azonnal kedvezően hatnak az emésztésre. A tablettás és mélyfagyasztott készítményekkel szemben előnyük az azonnali, teljes erejű hatás, és a University College London független tanulmánya szerint a Symprove probiotikumok bizonyultak a leghatékonyabbnak abból a szempontból, hogy eljutnak, túlélnek és hatnak az emésztőrendszerben.
Felhasznált irodalom
Sekirov, I.: Gut Microbiota in health and disease (Physiological Reviews, 1 july 2010, Vol.90)
Tlaskanová-Hogenová, H. et all.: Střevo jako imunitní orgán – lidský mikrobiom (Imunita a výživa, STOPA 15. června 2013 Praha) Prezentace-Tlaskalova-Strevo.pdf
