Az emésztési panaszok, puffadás, hasi fájdalom, irritábilis bél szindróma (IBS), világszerte növekvő egészségügyi problémát jelentenek. A tünetek nem egyetlen okra vezethetők vissza, hanem komplex biológiai, pszichológiai és életmódbeli tényezők kölcsönhatására. A legfrissebb kutatások alapján az alábbi beavatkozási területek játszanak kiemelt szerepet az emésztés helyreállításában.
1. Idegrendszeri regeneráció
Az emésztőrendszer működését alapvetően a bél–agy tengely szabályozza. A paraszimpatikus idegrendszer aktiválása szükséges az optimális emésztéshez, míg a szimpatikus túlsúly gátolja a perisztaltikát és az emésztőenzimek termelődését. Relaxációs technikák, a szomatikus gyakorlatok, az idegrendszer egyensúlyának visszaállítása, a légzőgyakorlatok és jóga bizonyítottan javítják a bélrendszeri funkciókat az autonóm idegrendszer egyensúlyának helyreállításával.
2. Stresszkezelés
A krónikus stressz fokozza a bél áteresztőképességét, elősegíti a gyulladásos válaszokat és rontja a mikrobiom egyensúlyát. A stresszkezelés, tudatos határhúzás, a rendszeres alvás és az offline idő növelése bizonyítottan csökkenti a stressz okozta neuroendokrin aktivációt, és ezzel közvetve javítja az emésztés.
3. Tudatos étkezés
Nem csupán az ételek minősége, hanem a táplálkozási szokások is meghatározóak. A kapkodó, stresszes étkezés során a vagus ideg aktivitása alacsonyabb, ez pedig rontja az emésztési folyamatokat. A lassú, tudatos evés és az étkezés közbeni figyelem csökkentik a puffadás előfordulását, és fokozzák az emésztőenzimek aktivitását. Próbálj evés közben kizárólag az evésre koncentrálni.
4. Mozgás és testtartás
Az ülő életmód jelentősen hozzájárul a hasi panaszokhoz. Az inaktivitás rövidíti a psoas izmot, korlátozza a rekeszizom mozgását, és ezzel gátolja a hasi szervek természetes mobilitását. A rendszeres séta, könnyű nyújtások és rekeszlégzés javítják a bélmotilitást és csökkentik a puffadást.
5. A bélflóra támogatása
A mikrobiom kulcsszerepet játszik a tápanyagok feldolgozásában és az immunrendszer szabályozásában. A rostban gazdag étrend, valamint probiotikumok és prebiotikumok fogyasztása bizonyítottan csökkenti az IBS tüneteit és támogatja a bél–agy tengely harmonikus működését.
6. Viszcerális terápia és fascia
A belső szervekhez kapcsolódó fasciális feszülések befolyásolják a szervek mozgását és az idegrendszeri visszacsatolásokat. A viszcerális manuálterápia célja ezen feszülések oldása, amely javíthatja a vérkeringést, csökkentheti az idegrendszeri túlterhelést, és közvetve enyhítheti az emésztési panaszokat
7. Betegségek utáni regeneráció
Gasztrointesztinális fertőzések után gyakori a posztinfekciós IBS, amely a mikrobiom tartós megváltozásával függ össze. A COVID-19 fertőzés például hosszú távon is növeli a gastrointestinalis tünetek előfordulását. A regeneráció támogatására gyulladáscsökkentő étrend, kímélő mozgás és életmódbeli stabilitás javasolt.
8. Orvosi vizsgálatok
A tartós panaszok hátterének feltárása érdekében fontos lehet az emésztőenzimek működésének vizsgálata, a felszívódási zavarok (pl. laktóz-, fruktózintolerancia), az ételintoleranciák, valamint a gyulladásos markerek és a mikrobiom állapotának elemzése.
Következtetés
Az emésztési panaszok kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel. A kutatások egyértelműen mutatják, hogy a táplálkozás önmagában nem elegendő: az idegrendszeri regeneráció, a stresszkezelés, a rendszeres mozgás, a bélflóra támogatása, a fascia felszabadítása, valamint a betegségek utáni regeneráció együttese adhat tartós javulást.
Felhasznált irodalom
Wolitzky-Taylor, K., Craske, M. G., Labus, J. S., Mayer, E. A., & Naliboff, B. D. (2012). Visceral sensitivity as a mediator of outcome in the treatment of irritable bowel syndrome. Behaviour research and therapy, 50(10), 647-650.
Garland, E. L., Gaylord, S. A., Palsson, O., Faurot, K., Douglas Mann, J., & Whitehead, W. E. (2012). Therapeutic mechanisms of a mindfulness-based treatment for IBS: effects on visceral sensitivity, catastrophizing, and affective processing of pain sensations. Journal of behavioral medicine, 35(6), 591-602.
Schumann, D., Anheyer, D., Lauche, R., Dobos, G., Langhorst, J., & Cramer, H. (2016). Effect of yoga in the therapy of irritable bowel syndrome: a systematic review. Clinical Gastroenterology and Hepatology, 14(12), 1720-1731.
Johannesson, E., Simrén, M., Strid, H., Bajor, A., & Sadik, R. (2011). Physical activity improves symptoms in irritable bowel syndrome: a randomized controlled trial. Official journal of the American College of Gastroenterology| ACG, 106(5), 915-922.
Tana, C., Umesaki, Y., Imaoka, A., Handa, T., Kanazawa, M., & Fukudo, S. (2010). Altered profiles of intestinal microbiota and organic acids may be the origin of symptoms in irritable bowel syndrome. Neurogastroenterology & Motility, 22(5), 512-e115.
