Gyakran lehangolt vagy rossz a kedve? Az ok a bélrendszerében is keresendő lehet!

Az Egyesült Államok felnőtt lakosságának közel 10%-a évente valamilyen hangulatzavart tapasztal. A nőknél a depresszió kialakulásának kockázata akár kétszerese is lehet a férfiakéhoz képest. De milyen tényezők játszanak szerepet a depresszió kialakulásában? A genetika, az immunrendszer állapota, az endokrin rendszer, illetve a külső környezeti hatások, például egy szakítás mind hozzájárulhatnak. Kevesen gondolnák azonban, hogy az emésztőrendszerünk is jelentős hatással van arra, hogyan érezzük magunkat.

A bélrendszer és az agy között kétirányú kapcsolat van, amelyen keresztül folyamatos kommunikáció zajlik – ezt nevezzük gut-brain axis-nek, vagyis „bél-agy tengelynek”. Egyes tudósok ezt az összeköttetést a „második agyunkként” is emlegetik. Éppen ezért nem meglepő, hogy a bélidegrendszer közelében található bélmikrobióta nemcsak az emésztésünket, hanem a hangulatunkat is befolyásolhatja. Ez a kapcsolat magyarázatot adhat például arra, miért jelentkezhetnek depressziós tünetek bizonyos antibiotikumok szedése után – ezek ugyanis felboríthatják a bélflóra természetes egyensúlyát. Hasonlóképp magyarázhatja a hangulatzavarokat az irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedőknél is.

Mi is az a szerotonin?

A szerotonin – közismert nevén a boldogsághormon – egy, a triptofán nevű aminosavból származó molekula, amely szerepet játszik a depresszió kialakulásában is. A szerotonin hiánya hozzájárulhat a depressziós állapotok kialakulásához különösen az arra hajlamos személyeknél. A szerotonin akár 90%-a a béltraktusban termelődik. A bélbaktériumok nemcsak szerotonint képesek előállítani, hanem más hangulatunkat és kognitív képességeinket befolyásoló molekulákat is, mint például dopamin, noradrenalin, acetilkolin vagy GABA.

Tillisch és munkatársai azt vizsgálták, hogy egy négyhetes fermentált élelmiszer és probiotikum fogyasztás hogyan befolyásolja az egészséges nők agyi aktivitását. MRI vizsgálatokkal kimutatták, hogy azoknál a nőknél, akik fogyasztották ezeket a termékeket, a feladatmegoldás közben – amely az érzelmi válaszokért felelős agyi területeket aktiválja – alacsonyabb agyi válaszreakció volt megfigyelhető, mint azoknál, akik nem fogyasztották a termékeket. Ez arra utal, hogy a fermentált élelmiszert fogyasztó nők „nyugodtabb agyműködést” mutattak, míg a másik csoport tagjainál ugyanaz a feladat fokozott agyi aktivitást eredményezett.

A hasznos baktériumok, különösen a Lactobacillus törzsbe tartalmazó baktériumok segítenek fenntartani a fent említett kémiai anyagok egyensúlyát, és ezáltal pozitív hatással vannak a hangulatunkra.

Fontos azonban, hogy nem minden probiotikum hat egyformán. Ahhoz, hogy a baktériumok pozitív hatást gyakoroljanak a szervezetre, így az agyra is, először biztonságosan és megfelelő mennyiségben kell eljutniuk a célhelyükre. Egy 2015-ös tanulmány (Fredua-Agyeman, Gaisford) szerint a Symprove probiotikum a legbiztonságosabb „szállítóeszköz” az élő baktériumok számára a tesztelt készítmények közül, köszönhetően egyedi gyártási eljárásának. Egy adag (70 ml) Symprove 10⁹ élő baktériumot tartalmaz, ami megfelel a kedvező élettani hatáshoz szükséges minimális mennyiségnek. 

A Symprove a következő baktériumtörzseket tartalmazza: Lactobacillus rhamnosus, Lactobacillus plantarum, Lactobacillus acidophilus és Enterococcus faecium.

A bélmikrobiótával kapcsolatos tudományos kutatások gyors előrehaladása számos kérdést vet fel, de ugyanakkor reményt is ad. Elképzelhető, hogy a jövőben a hangulatzavarokat, lehangoltságot antidepresszánsok helyett probiotikumokkal kezelik majd. Jelenleg azonban a rendelkezésre álló ismeretek alapján, ez önmagában még nem lenne elegendő terápiás megoldás. Az ebben a cikkben ismertetett tanulmányok azonban arra utalnak, hogy a bélmikrobióta megfelelő gondozása hozzájárulhat a mentális egészség, a kognitív funkciók és az általános életminőség javításához.