A beleinkben lakozó ökoszisztéma leginkább baktériumokból áll, de vírusok és gombák is fellelhetőek. Ezeket az élőlényeket ki lehet mutatni és különböző fajokat és csoportokat tudunk megállapítani a DNS-ük alapján. Az örökítőanyag rengeteg tulajdonságát hordozza az élőlénynek, ha ezt sikerül feltárni a DNS-szekvenálás során, akkor fényt deríthetünk arra, hogy milyen apró lények élnek a beleinkben. Ez az egész mikrobiom vizsgálat alapja, de mégis hogyan jutunk el idáig?
A mikrobiom vizsgálat menete
Első lépésben székletmintára van szükségünk, ugyanis ebben megtalálhatók bizonyos baktérium maradványok, amik jó kiindulópontként szolgálnak. Ez általában mintavételi készlet segítségével történik, amihez részletes útmutató is jár. A mintavétel után a következő lépés a konzerválás. Itt igyekeznek megőrizni a baktériumok, vírusok és gombák örökítőanyagát, hogy minél jobban vizsgálhatók legyenek. Majd következik a DNS kinyerése és szekvenálása, azaz a bázissorrend meghatározása. A genetikai kód egy nagyon egyszerű és lényegre törő rendszeren keresztül hordoz információt, úgynevezett bázispárok és azok sorrendjének alapján. Ha ezt a sorrendet képesek vagyunk azonosítani, akkor rengeteg információhoz tudunk jutni a vizsgált fajt illetően.
A szekvenálás során kinyert hatalmas adathalmaz rendszerezése és értelmezése a következő fő feladat. Meghatározzák a baktériumok faj-, illetve csoportszintű megoszlását, továbbá a domináns törzseket. Itt derülhet fény a kóros mintázatokra is, ami különböző betegségekre enged következtetni, mint például a bélgyulladás vagy a diabétesz. Ebből összeállítják az akár 50 oldalas jelentést, ami tartalmazza a bélmikrobiomot illető összes fontos adatot. Ebben leírják az esetleges eltéréseket is a normál flórától.
Ezután érdemes konzultálni egy szakemberrel, gasztroenterológussal, dietetikussal, mikrobiológussal, hogy mit is jelentenek az eredmények.
Forrás: Canva.com
Fontos megjegyezni, hogy a bélmikrobiom egy dinamikusan, az életmód függvényében változó rendszer, tehát a vizsgálat eredményei valamilyen mértékben pillanatnyinak tekinthetők. Tehát a stressz, az étrendi hibák ronthatják az eredményeinket, ha a mintát egy testileg/lelkileg megterhelő időben adjuk át feldolgozásra. Ennek fényében érdemes a vizsgálatot egy kiegyensúlyozottabb időszakban lebonyolítani, hogy pontosabb képet adjon a konzisztens rutinunkról és életmódunkról.
Mit tudunk kiolvasni a vizsgálat ereményeiből?
Mint ahogy említettem, az eredmények kimutatják a normál flórától való eltéréseket. Mire utalhat ez? Az eltérés mindig egyenlő a betegséggel?
Először is fontos tisztázni, hogy pontosan mit értünk a ,,normál” alatt. A jó mikrobiom kellőképpen diverz, azaz sokféle élőlény lakozik benne. Nincsenek túlzóan domináns fajok, mindenki egyensúlyban van a résztvevők között.
Mit jelenthet, ha nem megfelelő a baktériumok diverzitása, szegényes a paletta a különböző fajokat illetően? Leggyakrabban az antibiotikum kúra lehet, ami ritkítja a belünkben lakókat. Ezeket a gyógyszereket bakteriális fertőzésekre írják fel, és elengedhetetlenek, ha az enyhébb betegséglefolyásról vagy a súlyos infekciók leküzdéséről beszélünk. De sajnos egyre több antibiotikum rezisztens törzzsel találkoznak a klinikusok, ami a széles spektrumú, azaz az erősebb gyógyszerek felírására kötelezi őket. Ahogy a nevük is mutatja, sok fajta törzsre hatással vannak így a beleinkben élőkre is. Mivel a legtöbb ilyen készítményt orálisan szedjük, közvetlen kontaktba lépnek a bélflórával, ezáltal megtizedelik az ökoszisztéma résztvevőit. Ezért ajánlott egy-egy ilyen kúra után pótolni az elesett harcosokat megfelelő probiotikus készítményekkel.
A diverzitás csökkentésnél szóba jöhetnek különböző gyulladásos bélbetegségek, mint például a két leggyakoribb ilyen autoimmun folyamat: a Crohn betegség és a Colitis ulcerosa. Itt a belek egy folyamatos gyulladásos állapotban vannak, amit néha felpaprikáz egy-egy aktív szak, ami masszív gyulladásba vonja ezt a szervet. Itt a nem megfelelő környezet az, ami a törzsek halálát okozza, mivel rengeteg gyulladásos sejt költözik ilyenkor a belekbe, amik nem tesznek jót az ott lakóknak. Továbbá a korábban optimális oxigénszint a gyulladás hatására kedvezőtlen irányba mozdulhat, ami tovább csökkenti a diverzitást.
Mi történik akkor, ha bizonyos fajok átveszik az irányítást és dominálóbbak lesznek, mint mások? Ez elsősorban lehet egy relatív dominancia, azaz a jó baktériumok hiánya emeli ki néhány rosszabb törzs túlsúlyát. Itt megint meg lehet említeni az antibiotikumokat vagy akár a rostszegény étrendet, stresszt, alváshiányt. De van olyan is, amikor a rossz törzsek önerejükből kerülnek a trónra. Ez megtörténhet akkor, amikor a Candida albicans nevű gombafa túlburjánzik.
Ez a fajta egy kis szeletet foglal el diverzitás skáláján, de bizonyos betegségek során érvényre jut és túlszaporodik. Ilyen lehet a cukorbetegség, néhány immunhiányos állapot, pl.: HIV/AIDS, daganatos betegségek és a fentebb említett gyulladásos bélbetegségek. Ilyen dominanciára tehet szert még a Clostridium difficile, aki legtöbbször antibiotikum kúra után veszi át az irányítást, de immunrendszergyengülés esetén is színre léphet.
A normál flórától való eltérés nem mindig jelent diagnózist, mivel mind mások vagyunk, más életmódot élünk, eltérő a kiindulási flóránk, tehát nem kell egyből betegségre gondolni. Ezért is nagyon fontos, hogy szakemberrel vegyük át a mikrobiom térképünk eredményét, ugyanis egyben kell látni a vizsgált személyt, annak minden korábbi és jelenlegi betegségével, illetve aktuális életmódbeli tényezőivel együtt.
Kinek érdemes mikrobiom vizsgálatot végeztetni?
Alapjáraton úgy gondolom, mindenkinek érdemes élete során egy ilyen vizsgálatot készíteni, akár csak kíváncsiságból, hogy mi zajlik odabent. Ám jelenleg a mikrobiom meghatározás + konzultáció elég borsos áron van, ezért meggondolandó, hogy tényleg szükségszerű-e. Ha régóta küszködsz puffadással, emésztési gondokkal és eddig még egyetlen orvos sem tudott neked kézzelfogható diagnózist adni, akkor lehet érdemes rászánnod magad, mert a mikrobiomodban lehet a megoldás.
Ha diagnosztizált IBD-s (Inflmmatory Bowel Disease) vagy, akkor is jól jöhet egy ilyen vizsgálat, feltérképezni, hogy mekkora a gyulladás és az okozott kár. De ha kilépünk a belek bűvköréből, és esetleg a múlni nem akaró pattanások vagy a hangulatingadozás, rossz közérzet keseríti meg a mindennapjaidat, akkor is érdemes megvizsgálni a bélflórát.
