Kilátszó boka és csupasz derék: tényleg a megfázás okozói vagy alaptalan a félelem?

Kilátszó boka és csupasz derék: tényleg a megfázás okozói vagy alaptalan a félelem?

Ebben a cikkben annak járunk utána, vajon tényleg igaz-e, hogy a kilátszó boka vagy a szabadon hagyott derék megfázáshoz vezet. Megnézzük, mit mond erről az orvostudomány, és mi az, ami csak szüleink és nagymamáik intelmeiből maradt ránk.

Ahogy megérkeznek a hűvösebb napok, újra felmerül a kérdés: vajon a rövid nadrág, a meztelen bokák vagy az összességében „könnyű öltözet” hideg időben tényleg megfázást vagy náthát okozhaz? Csak egy szülői figyelmeztetés, vagy tényleg van benne valami igazság?

Azt szokták mondani: „A nád se zörög szél nélkül” – és ez a közmondás most is tartalmaz egy kis igazságot. Nézzük meg pontosan, mit mond erről az orvostudomány.

Mi okozza valójában a náthát és a megfázást?

A megfázást leggyakrabban vírusok okozzák, elsősorban:

  • Rhinovírusok
  • Koronavírusok
  • Adenovírusok és más kórokozók

A hideg önmagában nem okoz betegségeta vírusok azok, amelyek megbetegítenek. A hideg azonban fontos szerepet játszik, mégpedig az ellenség szerepét.

Hogyan növeli a hideg a megfázás kockázatát?

Több kutatás is kimutatta, hogy a hideg befolyásolja a légutak helyi immunrendszerét és a szervezet általános védekezőképességét.

Az orr immunvédelmének gyengülése

Egy három évvel ezelőtti tanulmány kimutatta, hogy amikor az orrot hideg levegő éri, csökken az extracelluláris vezikulák termelődése – ezek segítik a szervezetet a vírusok elleni védekezésben.

Ennek következtében az orrnyálkahártya sérülékenyebbé válik a környezetben jelen lévő vírusokkal szemben.

Reflexes reakció a lábak lehűlésére

Egy vizsgálatban, ahol a résztvevők hideg vízbe tették a lábukat, majdnem háromszor annyian jelentkeztek megfázásos tünetekkel, mint azok, akik melegen tartották a lábukat.

Érszűkület – csökkent vérkeringés

A bőr lehűlése (például a meztelen bokákon keresztül) reflexes érszűkületet okoz a légutak nyálkahártyájában, ezáltal csökken a véráramlás és a helyi védekezőképesség.

A vírusok kedvelik a hideg, száraz levegőt

Hideg és száraz környezetben a vírusok sokkal könnyebben terjednek.
Ősszel ráadásul egyre több időt töltünk zárt helyeken, ami tovább növeli a fertőzés kockázatát.

Valóban gondot okoz a csupasz boka és fedetlen derék?

Nem ezektől „kapjuk el” a vírust, de a hidegnek kitett test nehezebben védekezik ellene.

Vagyis az egyenlet így fest: a csupasz derék vagy boka önmagában nem okoz vírusos megfázást, de gyengíti az immunrendszert, így könnyebben elkapjuk a fertőzést, ha kapcsolatba kerülünk beteg emberekkel – és ősszel belőlük bizony van bőven körülöttünk.

Megfázás = vírusfertőzés. Röviden a hideg gyengüléshez, és néhány takaró alatti nappal végződhet.

Tanácsaink a végére:

  • Nem szégyen a rövid zoknikat hosszabbra cserélni.
  • Tegyük el a csinos, derekat szabadon hagyó topokat nyárra.
  • Támogassuk az immunrendszerünket minden reggel Symprove-val, egy kiadós reggelivel, és csak ezután induljunk iskolába vagy munkába.
  • Ha már megfáztunk, a hideg tovább ronthatja az állapotunkat – maradjunk néhány napig ágyban, pihenjünk, fogyasszunk sok C- és D-vitamint, és igyunk egy csésze meleg gyógyteát.

Bár a divat gyakran mást diktál, az egészségünknek mindig elsőbbséget kell élveznie.

A hideg hónapokban ne feledkezzünk meg a meleg öltözetről, a befedett derékról és bokákról.

A hosszú zokni vagy egy jó vastag, hosszú kabát segíthet csökkenteni a megfázás kockázatát, különösen, ha az immunrendszert belülről is támogatjuk, például megfelelő probiotikumokkal.

Források:

Eccles, R. (2005). Acute cooling of the feet and the onset of common cold symptoms. Family Practice, 22(6), 608–613.

Dittmann, M., et al. (2022). Cold exposure impairs extracellular vesicle swarm–mediated nasal antiviral immunity. The Journal of Allergy and Clinical Immunology, 151(1), 76–88.e6.

Shephard, R. J., & Shek, P. N. (1998). Cold exposure and immune function. Canadian Journal of Physiology and Pharmacology, 76(9), 828–836.

Kim, Y., et al. (2024). The impact of ambient temperature on respiratory disease: a case-crossover study in Seoul. Respiratory Research, 25, Article 99.

D’Amato, G., et al. (2018). The impact of cold on the respiratory tract and its consequences to respiratory health. Clinical & Experimental Allergy, 48(4), 439–447.
Koskela, H., et al. (1998). Inhalation of cold air increases the number of inflammatory cells in the lungs in healthy subjects. European Respiratory Journal, 12(2), 345–349.