Az utóbbi évtizedekben világszerte emelkedik az emésztőrendszeri panaszok, köztük a puffadás, a hasi fájdalom és az irritábilis bél szindróma (IBS) előfordulása. A háttérben összetett biológiai, életmódbeli és társadalmi tényezők állnak. Az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb okokat.
1. Életmódbeli tényezők: rohanás és alváshiány
A modern életvitel gyakran állandó időnyomásban tartja az embereket. A rendszertelen étkezések, a kapkodó evés és a krónikus alváshiány mind hozzájárulnak az emésztési funkciók romlásához. A kutatások szerint a cirkadián ritmus felborulása közvetlenül befolyásolja a bélflóra összetételét és a bélperisztaltikát, ami puffadáshoz és székletproblémákhoz vezethet.
2. Táplálkozási tényezők: ipari élelmiszerek és hisztamin
A feldolgozott élelmiszerek, a magas cukor- és koffeinfogyasztás, valamint a különböző adalékanyagok jelentős terhet rónak a bélrendszerre. Ennek következtében pedig felborulhat a bélflóra. Emellett sok étel hisztaminban gazdag (érlelt sajtok, bor, fermentált termékek), és ha a lebontásáért felelős DAO enzim aktivitása alacsony, a hisztamin felszaporodhat. Ez nemcsak puffadást és hasi fájdalmat, hanem szorongást és alvászavart is előidézhet, mivel a hisztamin neurotranszmitterként az agyban is hat.
3. Társadalmi nyomás és állandó készenlét
A folyamatos teljesítménykényszer és az információs túlterhelés miatt az idegrendszer gyakran túlélő üzemmódban marad. Ez a szimpatikus idegrendszer túlműködését jelenti: ilyenkor a szervezet nem az emésztésre, hanem a túlélésre koncentrál. Az állandó készenlét akadályozza a bélrendszer vérellátását és az emésztőenzimek működését, ami hosszú távon emésztési zavarokat eredményez.
4. Pszichés tényezők: stressz és trauma
A bél–agy tengely működését számos pszichológiai tényező is befolyásolja. A krónikus stressz és a feldolgozatlan traumák megváltoztatják a bél mikrobiomját és fokozzák a gyulladásos válaszokat. Nem véletlen, hogy az IBS-ben szenvedők körében magasabb a szorongás és depresszió előfordulása.
5. Betegségek és fertőzések: a COVID hosszú árnyéka
Az emésztési panaszok kialakulásában fontos szerepet játszanak a fertőzések is. Vírusok, bakteriális fertőzések és ételmérgezések után gyakran alakul ki posztinfekciós IBS. Egy metaanalízis szerint a gyomor-bélrendszeri fertőzésen átesettek körében az IBS kockázata közel háromszoros.
A COVID-19 különösen kiemelkedő példa: a fertőzés nemcsak akut gyomor-bélrendszeri tüneteket okozhat, hanem hosszú távon is megváltoztatja a bélflóra összetételét és növeli a krónikus emésztőszervi problémák kockázatát. A tartós gyulladás és a bél–agy tengely zavara miatt sok betegnél hónapokkal a fertőzés után is fennáll puffadás, hasmenés vagy hasi fájdalom.
6. Hisztamin, mint központi láncszem
A fent említett tényezők – stressz, fertőzés, táplálkozás – közös pontja lehet a hisztamin. Krónikus stressz vagy fertőzés hatására fokozódhat a hisztamin felszabadulása, a bélfal sérülékenysége miatt pedig több juthat a keringésbe. Ez nemcsak emésztési, hanem pszichés tünetekhez is vezet, létrehozva az ördögi kört a bél és az idegrendszer között.
Következtetés
Az emésztési panaszok emelkedő gyakorisága nem írható le egyszerűen az étrenddel vagy a stresszel. Ez egy komplex jelenség, amelyben életmód, táplálkozás, társadalmi nyomás, pszichés terhelés, fertőzések és a hisztamin-anyagcsere zavarai egyaránt szerepet játszanak. A tartós megoldás csak holisztikus szemlélettel érhető el: az idegrendszer regenerálása, a bélflóra támogatása és a stresszkezelés kulcsfontosságú lépések az egészséges emésztés visszaállításához.
Hivatkozások:
Marasco, G., Maida, M., Cremon, C., Barbaro, M. R., Stanghellini, V., & Barbara, G. (2023). Meta‐analysis: Post‐COVID‐19 functional dyspepsia and irritable bowel syndrome. Alimentary Pharmacology & Therapeutics, 58(1), 6-15.
Paramythiotis, D., Karlafti, E., Didagelos, M., Fafouti, M., Veroplidou, K., Protopapas, A. A., ... & Savopoulos, C. (2023). Post-COVID-19 and irritable bowel syndrome: A literature review. Medicina, 59(11), 1961.
Salvioli, B., Pellegatta, G., Malacarne, M., Pace, F., Malesci, A., Pagani, M., & Lucini, D. (2015). Autonomic nervous system dysregulation in irritable bowel syndrome. Neurogastroenterology & Motility, 27(3), 423-430.
Wouters, M. M., Balemans, D., Van Wanrooy, S., Dooley, J., Cibert-Goton, V., Alpizar, Y. A., ... & Boeckxstaens, G. E. (2016). Histamine receptor H1–mediated sensitization of TRPV1 mediates visceral hypersensitivity and symptoms in patients with irritable bowel syndrome. Gastroenterology, 150(4), 875-887.
Qin, H. Y., Cheng, C. W., Tang, X. D., & Bian, Z. X. (2014). Impact of psychological stress on irritable bowel syndrome. World journal of gastroenterology: WJG, 20(39), 14126.
Wu, S., Yang, Z., Liu, S., Zhang, Q., Zhang, S., & Zhu, S. (2024). Ultra-processed food consumption and long-term risk of irritable bowel syndrome: a large-scale prospective cohort study. Clinical Gastroenterology and Hepatology, 22(7), 1497-1507.
