A székrekedés képes megkeseríteni és lelassítani a mindennapokat, nem csupán egy apró kellemetlenség, hanem olyan probléma, amely jelentősen befolyásolhatja a mindennapi életet. Ennek ellenére a leggyakoribb emésztési panaszok közé tartozik, amelyekkel a betegek orvoshoz fordulnak. Sokszor csendben beszélnek róla, pedig életünk során a legtöbben találkozunk vele, valakinek csak alkalmi kellemetlenséget jelent, másnak hosszú távú problémát. Orvosi szempontból a székrekedés nem csupán azt jelenti, hogy „nem megy”. A bélpasszázs zavaráról van szó, amelynél ritka székletürítés, kemény széklet vagy hiányos kiürülés érzése jelentkezik. A székrekedés okai sokfélék, az életmódtól a súlyosabb betegségekig terjednek, és éppen ezek megértése a kulcsa a helyes kezelésnek.
Mi is valójában a székrekedés?
A székrekedést leggyakrabban úgy határozzák meg, mint heti háromnál ritkább székletürítést, kemény vagy csomós székletet, túlzott erőlködést a székelés során, illetve a hiányos kiürülés érzését.
Fontos azonban tudatosítani, hogy nem mindenkinek egyforma a „normális” ürítési ritmusa, ezért elsősorban a szokásos állapothoz képesti változást érdemes figyelni.
A székrekedés fő okai
1.Rost- és folyadékhiány
A székrekedés leggyakoribb, egyben legegyszerűbb oka a nem megfelelő táplálkozás. A rost növeli a széklet térfogatát és megköti a vizet, ezáltal támogatja a belek mozgását.
Tipikus helyzetek:
- zöldségekben, gyümölcsökben és teljes kiőrlésű termékekben szegény táplálkozás,
- alacsony folyadékbevitel,
- egyoldalú diéták vagy fogyókúrás étrendek.
Megfelelő mennyiségű rost és víz nélkül a széklet kemény lesz, és lassabban halad át a bélrendszeren.
2.Ülő életmód
A mozgás serkenti a bélperisztaltikát. Tartós ülő életmód esetén a belek működése lelassul, ami székrekedéshez vezethet.
Veszélyeztetett csoportok:
- ülő munkát végző emberek,
- korlátozott mozgásképességű idősek,
- műtét vagy sérülés utáni betegek.
3.A székelési inger elnyomása
A természetes ürítési inger figyelmen kívül hagyása a reflex fokozatos „eltompulásához” vezet.
Ezzel gyakran találkozunk:
- stressz és időhiány esetén,
- utazás közben,
- közösségben élő gyermekeknél,
- olyan embereknél, akik kerülik a nyilvános mosdókat.
A széklet ilyenkor tovább marad a bélben, elveszíti vizét és megkeményedik.
4.A gyógyszerek, mint gyakori, de figyelmen kívül hagyott okozó
Számos gyakran szedett gyógyszer lelassíthatja a belek működését.
Leggyakrabban a következőkről van szó:
- fájdalomcsillapítók (különösen az opioidok),
- antidepresszánsok,
- vérnyomáscsökkentő gyógyszerek,
- vasat vagy kalciumot tartalmazó készítmények.
Krónikus székrekedés esetén ezért mindig fontos a szedett gyógyszerek átnézése.
5.A belek funkcionális zavarai
A betegek egy részénél a székrekedés nyilvánvaló szervi ok nélkül jelentkezik. Ilyenkor funkcionális székrekedésről vagy a irritábilis bél szindróma székrekedéssel járó formájáról beszélünk.
Jellemző a hosszan tartó panaszok jelenléte, a javulás és romlás váltakozása, és fontos figyelni a stresszel és pszichés feszültséggel való összefüggésre is.
6.Hormonális és metabolikus okok
Bizonyos belső betegségek jelentősen befolyásolhatják a belek működését.
Ide tartozik elsősorban:
- csökkent pajzsmirigyműködés,
- cukorbetegség,
- terhesség.
7.A tápcsatorna súlyosabb betegségei
Bár ritkábban fordulnak elő, nem szabad figyelmen kívül hagyni őket, különösen hirtelen kialakuló székrekedés vagy a széklet jellegének megváltozása esetén.
Ide tartozik:
- bélszűkület,
- gyulladásos betegségek,
- a vastagbél daganatos megbetegedései (a daganat mint akadály, itt kapcsolható a vastagbélrákról szóló cikk).
Összefoglalás
A székrekedés nem csupán kellemetlen probléma, hanem gyakran jelzés arra, hogy a belek nem úgy működnek, ahogy kellene. Okai lehetnek egyszerűek és könnyen befolyásolhatók, a táplálkozás, a mozgás, a megfelelő folyadékbevitel, a helyes ürítési technika (például a lábak megemelése, ahogy fentebb említettük) vagy a minőségi probiotikumok révén, no néha mélyebb egészségügyi problémára utalnak, és alapos kivizsgálást igényelnek, valamint kezelést.
Az orvos feladata, hogy helyesen „besorolja” a székrekedést, feltárja az okát, és egyéni megközelítést válasszon a kezeléshez, az étrend és a napirend módosításától kezdve, a gyógyszeres kezelésen át, egészen a további vizsgálatokig. Ne szégyelljük, és ne feledjük, hogy ezekről a panaszokról nyíltan beszélni az első lépés az enyhülés és az életminőség javítása felé.
Források:
- Bharucha AE, Pemberton JH, Locke GR 3rd. American Gastroenterological Association technical review on constipation. Gastroenterology. 2013;144(1):218–238. doi:10.1053/j.gastro.2012.10.028
Lacy BE, Mearin F, Chang L, Chey WD, Lembo AJ, Simren M, et al. Bowel Disorders. - Gastroenterology. 2016;150(6):1393–1407.e5. doi:10.1053/j.gastro.2016.02.031
Camilleri M. Chronic constipation: current concepts and management options. Gut. 2007;56:987–994. doi:10.1136/gut.2006.101434 - Ford AC, Suares NC. Effect of laxatives and pharmacological therapies in chronic constipation. Gut. 2011;60:209–218. doi:10.1136/gut.2010.217468
- Longstreth GF, Thompson WG, Chey WD, Houghton LA, Mearin F, Spiller RC. Functional bowel disorders. Gastroenterology. 2006;130:1480–1491. doi:10.1053/j.gastro.2005.11.061
- Feldman M, Friedman LS, Brandt LJ, editors. Sleisenger and Fordtran's Gastrointestinal and Liver Disease. 11th ed. Philadelphia: Elsevier; 2020.
