Miért alakul ki székrekedés? 7 ok, amit érdemes ismerni

Miért alakul ki székrekedés? 7 ok, amit érdemes ismerni

Nem csupán apró kellemetlenség, hanem gyakran jelzés arra, hogy a belek nem úgy működnek, ahogy kellene. A rosthiánytól az ülő életmódon át a gyógyszerekig vagy hormonális változásokig, tudja meg, mi állhat a székrekedés hátterében, és mikor érdemes orvoshoz fordulni.

A székrekedés képes megkeseríteni és lelassítani a mindennapokat, nem csupán egy apró kellemetlenség, hanem olyan probléma, amely jelentősen befolyásolhatja a mindennapi életet. Ennek ellenére a leggyakoribb emésztési panaszok közé tartozik, amelyekkel a betegek orvoshoz fordulnak. Sokszor csendben beszélnek róla, pedig életünk során a legtöbben találkozunk vele, valakinek csak alkalmi kellemetlenséget jelent, másnak hosszú távú problémát. Orvosi szempontból a székrekedés nem csupán azt jelenti, hogy „nem megy”. A bélpasszázs zavaráról van szó, amelynél ritka székletürítés, kemény széklet vagy hiányos kiürülés érzése jelentkezik. A székrekedés okai sokfélék, az életmódtól a súlyosabb betegségekig terjednek, és éppen ezek megértése a kulcsa a helyes kezelésnek.

Mi is valójában a székrekedés?

A székrekedést leggyakrabban úgy határozzák meg, mint heti háromnál ritkább székletürítést, kemény vagy csomós székletet, túlzott erőlködést a székelés során, illetve a hiányos kiürülés érzését.

Fontos azonban tudatosítani, hogy nem mindenkinek egyforma a „normális” ürítési ritmusa, ezért elsősorban a szokásos állapothoz képesti változást érdemes figyelni.

A székrekedés fő okai

1.Rost- és folyadékhiány

A székrekedés leggyakoribb, egyben legegyszerűbb oka a nem megfelelő táplálkozás. A rost növeli a széklet térfogatát és megköti a vizet, ezáltal támogatja a belek mozgását.

Tipikus helyzetek:

  • zöldségekben, gyümölcsökben és teljes kiőrlésű termékekben szegény táplálkozás,
  • alacsony folyadékbevitel,
  • egyoldalú diéták vagy fogyókúrás étrendek.

Megfelelő mennyiségű rost és víz nélkül a széklet kemény lesz, és lassabban halad át a bélrendszeren.

2.Ülő életmód

A mozgás serkenti a bélperisztaltikát. Tartós ülő életmód esetén a belek működése lelassul, ami székrekedéshez vezethet.

Veszélyeztetett csoportok:

  • ülő munkát végző emberek,
  • korlátozott mozgásképességű idősek,
  • műtét vagy sérülés utáni betegek.

3.A székelési inger elnyomása

A természetes ürítési inger figyelmen kívül hagyása a reflex fokozatos „eltompulásához” vezet.

Ezzel gyakran találkozunk:

  • stressz és időhiány esetén,
  • utazás közben,
  • közösségben élő gyermekeknél,
  • olyan embereknél, akik kerülik a nyilvános mosdókat.

A széklet ilyenkor tovább marad a bélben, elveszíti vizét és megkeményedik.

4.A gyógyszerek, mint gyakori, de figyelmen kívül hagyott okozó

Számos gyakran szedett gyógyszer lelassíthatja a belek működését.

Leggyakrabban a következőkről van szó:

  • fájdalomcsillapítók (különösen az opioidok),
  • antidepresszánsok,
  • vérnyomáscsökkentő gyógyszerek,
  • vasat vagy kalciumot tartalmazó készítmények.

Krónikus székrekedés esetén ezért mindig fontos a szedett gyógyszerek átnézése.

5.A belek funkcionális zavarai

A betegek egy részénél a székrekedés nyilvánvaló szervi ok nélkül jelentkezik. Ilyenkor funkcionális székrekedésről vagy a irritábilis bél szindróma székrekedéssel járó formájáról beszélünk.

Jellemző a hosszan tartó panaszok jelenléte, a javulás és romlás váltakozása, és fontos figyelni a stresszel és pszichés feszültséggel való összefüggésre is.

6.Hormonális és metabolikus okok

Bizonyos belső betegségek jelentősen befolyásolhatják a belek működését.

Ide tartozik elsősorban:

  • csökkent pajzsmirigyműködés,
  • cukorbetegség,
  • terhesség.

7.A tápcsatorna súlyosabb betegségei

Bár ritkábban fordulnak elő, nem szabad figyelmen kívül hagyni őket, különösen hirtelen kialakuló székrekedés vagy a széklet jellegének megváltozása esetén.

Ide tartozik:

Összefoglalás

A székrekedés nem csupán kellemetlen probléma, hanem gyakran jelzés arra, hogy a belek nem úgy működnek, ahogy kellene. Okai lehetnek egyszerűek és könnyen befolyásolhatók, a táplálkozás, a mozgás, a megfelelő folyadékbevitel, a helyes ürítési technika (például a lábak megemelése, ahogy fentebb említettük) vagy a minőségi probiotikumok révén, no néha mélyebb egészségügyi problémára utalnak, és alapos kivizsgálást igényelnek, valamint kezelést.

Az orvos feladata, hogy helyesen „besorolja” a székrekedést, feltárja az okát, és egyéni megközelítést válasszon a kezeléshez, az étrend és a napirend módosításától kezdve, a gyógyszeres kezelésen át, egészen a további vizsgálatokig. Ne szégyelljük, és ne feledjük, hogy ezekről a panaszokról nyíltan beszélni az első lépés az enyhülés és az életminőség javítása felé.

Források:

  • Bharucha AE, Pemberton JH, Locke GR 3rd. American Gastroenterological Association technical review on constipation. Gastroenterology. 2013;144(1):218–238. doi:10.1053/j.gastro.2012.10.028
    Lacy BE, Mearin F, Chang L, Chey WD, Lembo AJ, Simren M, et al. Bowel Disorders.
  •  Gastroenterology. 2016;150(6):1393–1407.e5. doi:10.1053/j.gastro.2016.02.031
    Camilleri M. Chronic constipation: current concepts and management options. Gut. 2007;56:987–994. doi:10.1136/gut.2006.101434
  • Ford AC, Suares NC. Effect of laxatives and pharmacological therapies in chronic constipation. Gut. 2011;60:209–218. doi:10.1136/gut.2010.217468
  • Longstreth GF, Thompson WG, Chey WD, Houghton LA, Mearin F, Spiller RC. Functional bowel disorders. Gastroenterology. 2006;130:1480–1491. doi:10.1053/j.gastro.2005.11.061
  • Feldman M, Friedman LS, Brandt LJ, editors. Sleisenger and Fordtran's Gastrointestinal and Liver Disease. 11th ed. Philadelphia: Elsevier; 2020.