IBD: Alapvető tudnivalók a gyulladásos bélbetegségekről
- Boris Dudík
- március 18, 2023
- 6 perc olvasás
A gyulladásos bélbetegségek komoly problémákat okozhatnak a betegeknek. Ezenkívül a diagnózis és kezelés betegenként eltérő lehet. A Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) diagnosztizálásához számos vizsgálaton kell átesni.
Mi az az IBD?
Az IBD az angol Inflammatory Bowel Diseases rövidítése, és az emésztőrendszer gyulladásos betegségeit jelenti. Crohn-betegségnél az emésztőrendszer bármely része érintett lehet, fekélyes vastagbélgyulladás esetén pedig csak a vastag- és végbél. Ezek a betegségek elsősorban a harmincas éveiben járó embereknél fordulnak elő, de a betegek között vannak gyerekek és idősek is.
Sajnos még ma sem képes egyetlen terápia teljesen meggyógyítani az IBD-t. Ráadásul az orvosi kezelés sok betegnél nem túl hatékony, vagy számos mellékhatással jár. Ennek fő oka ezen betegségek ismeretlen eredete, ami a betegség okát célzó kezelés lehetetlenségét okozza.
Az IBD okai és rizikófaktorai
Ezeknek a betegségeknek az oka nem teljesen tisztázott, de a kutatások szerint több tényező (pl. öröklődési és környezeti) áll a háttérben. Ha valaki ilyen örökletes terhet hordoz, akkor az emésztőrendszeri gyulladások kialakulásának hátterében például dohányzás, bélfertőzés vagy gyógyszerhasználat is állhat.
Az IBD tünetei és diagnózisa
Az IBD-re számos tünet jellemző, attól függően, hogy az emésztőrendszer mely részét érinti a betegség. A leggyakoribb tünetek azonban a hasmenés, láz, hasi fájdalom, véres széklet és a fogyás. Ha ilyen tüneteket észlel magán, semmiképpen ne késleltesse az orvos látogatását. Ezenkívül gyulladásos bélbetegségek esetén ízületi duzzanatokkal vagy vörös foltokkal is találkozhat a bőrön.
Mindenekelőtt az IBD diagnózisa olyan laboratóriumi vizsgálatokat foglal magában, mint a teljes vérkép vizsgálata, a gyulladásos markerek vizsgálata vagy a székletminták elemzése. A következő lépés pedig az endoszkópos vizsgálatok elvégzése, mint például a kolonoszkópia. Ez a vizsgálat nemcsak a bél belső részét ellenőrzi, hanem mintát is vesz a szövettani vizsgálathoz. Végül pedig a CT-vizsgálatot és a mágneses rezonanciás képalkotást (MRI) végzik el az IBD diagnosztizálására.
Az IBD kezelése
A Crohn-betegséget és a fekélyes vastagbélgyulladást is magában foglaló gyulladásos bélbetegségek (IBD) komplex kezelése magában foglalja a gyógyszeres kezelést – farmakoterápiát, de fontos szerepet kap az életmód módosítása és a megfelelő étrend is. A terápia célja a betegség tüneteinek enyhítése, a remisszió előidézése és fenntartása, azaz egy tünetmentes szakasz elérése, melynek elhúzódásával megelőzhető többek között a betegség nem kívánt szövődményeinek pl. vastagbélrák, vérrögök kialakulása.
Gyógyszerek
Gyulladáscsökkentő gyógyszereket használnak az emésztőrendszer gyulladásának csökkentésére. A betegség enyhébb formáira ún. aminoszalicilátokat, amelyek közül az 5-aminoszalicilsavat, más néven mesalazint használnak.
A gyulladás visszaszorításában hatékonyabb gyógyszerek a glükokortikoidok, amelyek nagyon gyorsan és hatékonyan csökkentik a gyulladást. Az immunszuppresszánsok viszont különféle mechanizmusokon keresztül elnyomják a szervezet túlzott immunválaszát, ami konkrétan az IBD betegségek oka. Az emésztőrendszeri fertőzések gyakori előfordulása miatt a különböző antibiotikumok fontos szerepet töltenek be az IBD-ben szenvedő betegek kezelésében. Műtétek után is használják, amikor nagy a fertőzésveszély.
Műtét
A betegség súlyos formáiban, amikor a kezelés nem elégséges, gyakran műtétre van szükség.
Mivel a fekélyes vastagbélgyulladás csak a vastag- és végbelet érinti, részleges vagy teljes műtéti eltávolításuk teljesen meggyógyíthatja a betegséget. Crohn-betegségben a bélnek csak a súlyosan sérült részeit operálják meg, a műtét előnyei gyakran csak átmenetiek.
Javaslatok az IBD kialakulásának kockázatának csökkentésére
Az étrend kulcsfontosságú a gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelésében. A megfelelő étkezési szokások nagy hatással lehetnek a betegség lefolyására, különösen azokban az időszakokban, amikor a tünetek súlyosbodnak. Ilyenkor már az étrend kis változtatása is a tünetek jelentős romlását okozhatja.
Valószínűleg nincs olyan konkrét étrend, amely mindenkinek segítene. Minden ember más, ezért megtörténhet, hogy valakinek valami jobban árt, másnak pedig kevésbé vagy egyáltalán nem okoz problémát. Ezért magának kell megtapasztalnia, hogy mi jó számára és mi nem.
Az alábbiakban összegezzük, hogy milyen élelmiszereket szükséges korlátozni, és miket érdemes az étrendbe beiktatni.
Ételek, amiket korlátozni kell:
- zsíros és rántott ételek
- fűszeres és csípős ételek
- magas rosttartalmú élelmiszerek (nyers gyümölcsök és zöldségek)
- kávé, tea, csokoládé
- alkohol
- marha- és sertéshús
- gabonafélék és diófélék
- tejtermékek
Ételek, amiket be kell iktatni az étrendbe:
- gyümölcslevek
- banán, almapüré
- fehér rizs
- csirkehús és halak
- főtt zöldségek (héj nélkül)
- tojás
- kis és gyakori ételadagok
- nagyobb folyadékbevitel
Az étrend beállításán túl fontos a stressz csökkentése, a rendszeres testmozgás, az elegendő alvás, valamint a szervezet számára hasznos baktériumok bevitelének növelése, amelyek enyhítik az emésztőrendszer egyes problémáit.
Symprove – független IBD tanulmánnyal igazolt probiotikum
Befejezés
Az IBD legnagyobb problémája az, hogy még nem lehet teljesen meggyógyítani. Az állapot azonban kezeléssel és étrend-módosítással korrigálható. Azonban nagyon fontos a korai diagnózis. Pont ezért, ne becsülje alá az említett tünetek egyikét sem, és ha észleli őket, forduljon kezelőorvosához.
Doktori tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán szerezte.
Az egyetlen élő probiotikum
Őrizze meg a bélbaktériumok egészséges egyensúlyát még ma!
Az egyedülálló technológiának és a hosszú távú fejlesztésnek köszönhetően a Symprove™ probiotikum az egyetlen igazán élő probiotikum, amely vízbázisának köszönhetően eljut a belekbe, ahol jótékony hatással van az emésztésre, az immunrendszerre és a szervezet általános egészségére. A tabletta formában lévő probiotikumokkal ellentétben nem marad a gyomorban, ahol az agresszív gyomornedvek lebontják és gyengítik, hanem közvetlenül ott halad át az emésztőrendszeren, ahol szükség van rá.
