A SIBO, small intestinal bacterial overgrowth, magyarul kontaminált vékonybél szindróma, amelyet a vékonybélben lévő baktériumok túlszaporodása okoz. Hogyan kerültek ide? Miért szaporodtak túl?
A SIBO-nál a baktériumok a vastagbélből bekerülnek a vékonybélbe.
Bélrendszerünkben természetes módon rengeteg baktérium él, de ezekből a baktériumokból a vastagbélben lényegesen több van, mint a vékonybélben. A vastagbélben akár százezerszer több baktérium is lehet, mint a vékonybélben, de a baktériumok száma mellett faji összetételükben is különböznek. Megkülönböztethetünk tehát vékonybélre jellemző és vastagbélre jellemző baktériumokat. És miben különböznek a belek?
Az emésztőrendszerünkben a táplálék először a vékonybélen halad át, ahol különböző emésztőnedvek lebontják elemi összetevőire, amelyek aztán felszívódnak, és a vér által eljutnak oda, ahol szükség van rájuk. A vastagbélbe kerülnek azok az ételmaradékok, amelyeket a vékonybél nem tudott megemészteni. Itt jönnek segítségül a baktériumok, amelyek lebontják azt, amit a szervezetünk nem tud önmagától megemészteni. A baktériumok által feldolgozott táplálék egy része itt felszívódik a szervezetünk számára, egy részét pedig a baktériumok megtartják jutalmul. Ez tehát egy nagyon harmonikus kapcsolat, amely mindkét fél számára előnyös. De mi történik, ha a vastagbél baktériumai bejutnak a vékonybélbe?
A kontaminált vékonybél szindróma során túlszaporodnak a vékonybélben lévő baktériumok, vagy a vastagbélre jellemző baktériumok átszaporodnak a vékonybélbe. Ez megzavarja a harmonikus kapcsolatot, és a baktériumok elkezdhetik felemészteni akár az alapvető táplálékösszetevőinket is. Ez megakadályozza a természetes emésztést és a tápanyagok felszívódását a vékonybélben, és problémák alakulnak ki.
Miként nyilvánul meg a SIBO?
A baktériumok a táplálék emésztése során gázokat termelnek, amelyek túlzott mennyiségben puffadást és ezzel járó hasi fájdalmat okozhatnak. A vékonybélben lévő gázok túltengése szivárgást és ezáltal flatulencát, azaz “szeleket” is okozhat. A keletkező gázok egyike, konkrétan a metán, valószínűleg részt vesz a székrekedés kialakulásában.
Egyes élelmiszer-összetevőket a baktériumok olyan vegyületekké alakíthatják át, amelyek irritálják a bélnyálkahártyát. A nyálkahártya erre fokozott vízkiválasztással reagál, ami hasmenéshez vezethet.
Ha a baktériumok nagy mennyiségben vannak jelen a vékonybélben, akkor elkezdhetnek versenyezni velünk a táplálékért. Ez alultápláltsághoz, azaz nem megfelelő táplálékbevitelhez vezet fehérjék, zsírok vagy vitaminok formájában, és ehhez kapcsolódó súlyos problémákhoz, például vérszegénységhez vagy fogyáshoz.
További tünetek lehetnek a hányinger, a fáradtság és az általános gyengeség.
Mikor alakul ki a SIBO?
A SIBO kialakulása gyakran összefügg a vékonybél mozgásképességének károsodásával. A vékonybél szabályos időközönként továbbítja tartalmát, és vele együtt a baktériumokat a vastagbélbe. Ez a folyamat hajlamos megzavarodni, ha a vékonybél izomzata nem működik megfelelően. Ezt különböző betegségek okozhatják, ilyen például a cukorbetegség, amelynél a bélmozgást befolyásoló idegek károsodhatnak, vagy az olyan neurológiai betegségek, mint a Parkinson-kór, amelyet általános mozgáskorlátozottság jellemez.
A béltartalom mozgását különböző bélrendszeri rendellenességek is akadályozhatják, mint például a divertikulumok, a bél falában lévő kidudorodások, amelyekben a baktériumok megrekedhetnek. Problémák akkor is előfordulhatnak, ha sérül a vékonybél, például Crohn-betegség során vagy műtét után.
A SIBO-hoz kapcsolódó egyéb betegségek közé tartoznak:
- Irritábilis bél szindróma (IBS),
- lisztérzékenység,
- hypochlorhydria, csökkent gyomorsavtermelés,
- rosacea,
- szkleroderma,
- májzsugorodás,
- nem alkoholos szteatohepatitisz,
- SIBO
A SIBO diagnózisa
Mivel a SIBO tünetei nagyon nem specifikusak és hasonlítanak más emésztőrendszeri betegségekre, a betegséget gyakran nem diagnosztizálják. Néha az olyan szövődmények, mint az alultápláltság, jelezhetik a SIBO diagnózisát.
A lehetséges kezelésekről és a SIBO-ra alkalmas étrendről a következő cikkben olvashat.
A SIBO-t elsősorban az úgynevezett hidrogén kilégzési teszttel diagnosztizálják. Ez egy nem invazív, fájdalommentes vizsgálat, amely a vékonybélben lévő baktériumok által termelt gáz mennyiségét méri. A vizsgálatot úgy végzik, hogy a páciensnek éhgyomorra cukorból és laktulózból (vagy xilózból) álló oldatot kell innia, amely a baktériumok táplálékául szolgál. Ezután egy légzésvizsgálat segítségével mérik a baktériumok által termelt gáz mennyiségét. Tehát minél több a gáz, annál több baktérium van jelen a vékonybélben.
Doktori tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán szerezte.
-
Boris Dudíkhttps://www.symprove.hu/author/boris-dudik/
-
Boris Dudíkhttps://www.symprove.hu/author/boris-dudik/
-
Boris Dudíkhttps://www.symprove.hu/author/boris-dudik/
-
Boris Dudíkhttps://www.symprove.hu/author/boris-dudik/