A laktóz, tejcukor, az emberi anyatej 7%-át teszi ki. Kémiailag diszacharidnak nevezik, azaz két egyszerű cukorból, jelen esetben D-glükózból és D-galaktózból álló cukornak. Ahhoz, hogy a szervezetünk hasznosítani tudja a laktózt, először fel kell szívnia, és ez csak akkor lehetséges, ha a laktózt lebontjuk az egyes cukrokra, amelyekből áll. Ez a laktáz enzim segítségével történik, amely a laktózt a fent említett egyszerűbb cukrokra bontja, amelyek így könnyen felszívódnak a bélrendszerünkben.
A laktáz minden emlősnél jelen van, és mennyisége és aktivitása érthető módon a laktáció alatt a legmagasabb, amikor a tej a fő táplálékforrás. A korunk előrehaladtával a laktáz aktivitása csökken, és a tejcukor megemésztésének képessége teljesen elveszhet. Az afrikai vagy ázsiai populációkban a laktázaktivitás elvesztése meglehetősen gyakori, a felnőtt lakosság akár 95%-a nem képes megemészteni a tejcukrot, ezért a tejtermékek ezeken a területeken nem túl népszerűek. Európában vagy Észak-Amerikában azonban épp ellenkező a helyzet, az emberek kevesebb mint 10%-a laktózérzékeny, és a tejtermékek piaca rendkívül változatos. Tehát ami Afrikában vagy Ázsiában teljesen természetes dolog, az nálunk problémának számít, amit laktózintoleranciának nevezünk.
A laktózintolerancia három típusa
Veleszületett – nagyon ritka forma, amely már az újszülött első tejfogyasztásakor jelentkezik, az érintett egész életében nem képes a laktózt megemészteni.
Elsődleges késleltetett – a leggyakoribb típus, a laktóz emésztési képessége az életkor előrehaladtával csökken.
Másodlagos – a vékonybél laktázt termelő sejtjeinek károsodása okozza. Ilyen károsodás előfordulhat például lisztérzékenységnél, Crohn-betegségnél vagy gasztroenteritisznél.
Hogyan jelentkezik a laktózintolerancia?
Az emésztetlen laktóz különböző problémákat okozhat a belekben. Ezek általában fél órával a tejtermékek fogyasztása után jelentkeznek, és intenzitásuk az elfogyasztott mennyiségtől függ.
A laktóz a bélben az elektrolitokat és a vizet ozmotikusan magához vonzza, ami hasmenésben nyilvánulhat meg. A vastagbélben baktériumok erjesztik, fokozva a gázok termelődését, amelyek kellemetlen puffadást, hasi fájdalmat és flatulenciát („szeleket“) okoznak. Hányinger és hányás is előfordulhat.
A laktózintoleranciát gyakran összekeverik a tejallergiával, pontosabban a tejfehérjékre való allergiával. A tejfehérje-allergia azonban az emésztési panaszokon kívül gyakran bőrreakciókban (csalánkiütés, ekcéma, duzzanat), légzési nehézségekben, súlyos esetben pedig anafilaxiás reakcióban nyilvánul meg. Diagnosztikailag könnyen megkülönböztethető, mivel az allergia fennállása esetén a vérben megemelkedik a specifikus ellenanyagok szintje.
Diagnosztika
A laktózintolerancia diagnosztizálható a tejtermékek fogyasztását követő klinikai tünetek vagy különböző vizsgálatok alapján.
Laktóztolerancia-teszt – ennél a vizsgálatnál a páciensnek 50 g laktózt tartalmazó oldatot kell innia, majd két órán keresztül különböző időpontokban vérmintát vesznek tőle, hogy meghatározzák a glükózszintet. Mivel a laktózt a laktáz galaktózra és glükózra bontja, a vércukorszintnek emelkednie kell. Ha nem emelkedik, akkor a laktáz aktivitása alacsony.
Hidrogén kilégzési teszt – ez egy kevésbé invazív vizsgálat, a beteg először szintén laktózoldatot iszik, majd különböző időpontokban mérik a kilélegzett levegő hidrogénkoncentrációját. A hidrogént a bélbaktériumok termelik fokozott mértékben az emésztetlen laktózból.
Kezelés
A laktózérzékenység tüneteinek megszüntetésének legjobb módja a tejtermékek fogyasztásának korlátozása, egyeseknél csak részben, másoknál teljesen. Ilyenkor azonban ügyelni kell arra, hogy biztosítsuk az elegendő kalcium bevitelét más élelmiszerekből. Jó források például a brokkoli, a spenót, a narancs vagy akár a szójatej.
Egy másik lehetőség az enzimterápia. A piacon kaphatók különböző laktáz-szerű enzimek, amelyeket például bizonyos gombákból nyernek. Ezeket mindig a tejtermékek fogyasztása előtt kell szedni.
Probiotikumok
Számos tanulmány kimutatta, hogy a laktózérzékeny betegek jobban tolerálják például a joghurtot, mint a tejet. Ez annak köszönhető, hogy egyes joghurtokban baktériumok vannak jelen, különösen a Lactobacillus és a Bifidobacterium nemzetségek baktériumai. Ezek a baktériumok a tejet és a laktózt kedvelik, amelyet enzimeikkel fel tudnak dolgozni. E baktériumok bizonyos törzsei tehát képesek részben javítani a laktóz emésztését, az emésztőrendszerünkben való megtelepedésük után.
Olvassa el elégedett vásárlóink véleményeit
15 olyan vizsgálat szisztematikus elemzése, amelyben ilyen baktériumokat adtak különböző formában laktózérzékeny betegeknek, pozitívan értékelte alkalmazásukat. Bizonyos baktériumok fogyasztása – akár joghurtban, akár egy adott készítményben – a laktózintolerancia általános tüneteinek javulásával járt együtt. Az ilyen potenciális kezelések magas tolerálhatósága és biztonságossága szintén pozitív tényező.
Link a tanulmányhoz: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29425071
Doktori tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán szerezte.
-
Boris Dudíkhttps://www.symprove.hu/author/boris-dudik/
-
Boris Dudíkhttps://www.symprove.hu/author/boris-dudik/
-
Boris Dudíkhttps://www.symprove.hu/author/boris-dudik/
-
Boris Dudíkhttps://www.symprove.hu/author/boris-dudik/